Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jövőben sem kell kiadni a családtagokat a rendőrségnek, ha a saját tulajdonban levő autót közlekedési szabálysértésen kapták, ám számítani lehet arra, hogy az adatok megtagadása esetén 30-300 ezer forint közötti közigazgatási bírságot szabnak az autó üzembentartójára - ezt mondja ki a parlament utolsó ülésén elfogadott és januárban hatályba lépő törvénymódosítás.
Az elmúlt években elterjedt gyakorlattá vált, hogy a gyorshajtáson, tilos parkoláson kapott gépkocsivezetők azzal úszták meg a büntetést, hogy azt állították: autójukat olyan családtagjuk vezette, aki ellen nem kötelezhetőek terhelő vallomás tételére. A jövőbe továbbra is megmarad ez a szabály a jog minden területén, ám közlekedési rendszabályok esetében az öntudatos joggyakorlatot közigazgatási bírsággal sújthatják.
A fő szabály szerint a jövőben a gépkocsival elkövetett közlekedési szabálysértésekért és bűncselekményekért a gépkocsi üzembentartója - és nem a tulajdonosa - felelős, így azok sem úszhatják meg, akik még nem fizették ki autójuk lízingdíját.
A cégeknek érdekük lesz előre írásban rögzíteni, hogy autójukat mikor melyik alkalmazottjuknak adták használatba, sőt a legjobb megoldás a menetlevél vezetése. Ugyanis ha a szabályszegést megelőzően adták használatba és erről írásos megállapodás is van, az üzembentartó megúszhatja a bírság kifizetését abban az esetben, ha a szabálysértést a gépkocsi használója magára vállalta.
Ám ha a használó nem fizeti ki a közigazgatási bírságot, akkor az visszaszáll az üzemben tartóra. A parlament utolsó idei ülésnapján elfogadott jogszabály Achilles-sarka ez a pont. Az autós érdekvédelmi szervek várhatóan emiatt viszik majd a jogszabályt az Alkotmánybíróság elé.
A közlekedései szabálysértési ügyekben legkisebb kiszabható helyszíni bírság ötezer forint volt, ezzel szemben jövőben minimum 30 ezer forintos közigazgatási bírság szabható ki, ha utólag próbálják azonosítani a szabálysértőt, vagyis a most életbe lépő szabályozás valójában komoly szigorítást jelent. Az eredeti tervezet szerint a szabálysértési bírság befizetése mentesítette volna a gépkocsi üzemben tartóját a közigazgatási bírság megfizetése alól. Ám ez a pont kikerült a javaslatból, és az elfogadott verzióban már az szerepel, hogy nem szabható ki azzal szemben (kisebb összegű) szabálysértési bírság, akire kivetették a minimum 30 ezer forintos közigazgatási bírságot, vagyis a jogszabály elfogadása után a rendőrség nem lesz érdekelt a tetten érésben, csak az utólagos bírságolásban.
