Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A koalíciós államtitkár, de látszólag még saját sajtóosztálya is ellentmond Horváth Ágnes egészségügyi miniszternek, aki arról beszélt, hogy semmilyen garanciát nem kapnak az egészségpénztárakban kisebbségi hányadot vásárló befektetők. Horn Gábor többször is jelezte: a több pénztáras rendszer esetleges felszámolásának árát az államnak kell megfizetnie, míg a sajtóosztály úgy nyilatkozott: a pénztárak alakulásánál szerződést köt az állam és a magánbefektető. Ha a magánbefektető úgy érzi, hogy az állam önkényesen rontja a cég működésének feltételét, akkor bírósághoz fordulhat. Ott eldől, jogos-e a panasza. A törvény egyik mellékletéből kitűnik: a többségi tulajdonosnak lehetősége van a kisebbségi hányad elővásárlására.
Nagyjából 400-500 milliárd forintba kerülne az, ha az állam visszavásárlási kényszerhelyzetbe kerülne - mondta el a Napi Gazdaságnak Pesti Imre. A Fidesz szakpolitikusa szerint "vészforgatókönyvük" több lehetőséget is számba vesz arra az esetre, ha a több pénztáras rendszert visszaalakítanák. Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának ellenzéki tagja azt is megjegyezte: igencsak álságosnak tartják, hogy a jogszabályban lehetőséget adnak arra is, hogy titokban maradjon a befektető és az állam közötti szerződés, jóllehet az adófizetők pénzével sáfárkodnak majd a pénztárak.
Pesti Imre hozzátette: a hazai egészségügyi kabinet gyakran emlegette követendő példaként Szlovákiát, ahol a napokban vált nyilvánvalóvá a több-biztosítós rendszer életképtelensége. Ott a befektetők az invesztíciós költségek négyszeresét kapják vissza az államtól, amolyan "fájdalomdíjként". Félő, hogy e tekintetben is követendő példa lesz a szomszédos ország. Pesti szerint a piacgazdaságban működnek olyan modellek, amelyek révén ki lehet védeni a kisebbségi befektetők "nyerészkedési" törekvéseit - még akkor is, ha a visszavásárlási garancia a törvényben is benne van.
