Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Költői kérdést tett fel Sárközy Tamás professzor a Vállalkozók Országos Szövetsége által szervezett vállalkozói napot követő üzletember-találkozón. Azt firtatta, hogy a magyar gazdasági elit valóban elcserélné-e az itthon elért életminőségét az állandó példának tekintett szlovákkal vagy bolgárral. A kérdést azoknak címezte, akik a magyar gazdaság lemaradásáról, a versenyképtelenségről és a lassú gazdasági fejlődésről beszéltek.
Ám ténykérdés, hogy a környező országokban a fellendülés látványos, az adórendszer és a vállalkozások általában működőképesek. Matolcsy György egykori gazdasági miniszter szerint itthon nincs a multinacionális vállalatok és a középvállalati szektor között együttműködés. Emiatt a magyar gazdaságban duális szerkezet alakult ki, amit kizárólag az adórendszer reformjával, a járulékok csökkentésével lehet megszüntetni, a kieső bevételeket pedig a forgalmi típusú adók növelésével lehetne pótolni.
Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint befektetői szempontból Magyarország elvesztette vonzerejét, ami valódi csapás a gazdaság számára. Kádár Béla akadémikus viszont úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság a luxemburgi után a második legnyitottabb, ezért az itt tevékenykedő cégek nem hunyhatják be a szemüket a világgazdaságban történt változások előtt. Elismerte, hogy a versenyképesség a legfontosabb tényezője a vállalkozások növekedésének, ebben viszont a szabályozó szervezeteknek van a legnagyobb felelősségük. Nekik kell foglalkozniuk azzal, hogy a világgazdasági dinamika egyértelműen Ázsia felé tolódott el. (Olcsóbb a munkaerő, nagyobb a felvevőpiac és kevésbé szabályozott szektorok működnek.) A fejlett gazdaságoknak a magasabb hozzáadott értékű tevékenység marad, ami viszont szakképzett munkaerőt feltételez. (Mások szerint a magyar szakképzés is lemaradt a versenyben, más irányú a foglalkoztatás, mint amilyen irányban történik a magyar képzés.) Kádár szerint a konszolidációs folyamat jól halad, de éppen az említett képzési problémák miatt komoly hiba, hogy éppen az oktatás területéről és az egészségügyből történtek elvonások. Emiatt a magyar oktatás- és egészségügy elindult a balkanizálódás útján, hiszen az emberi erőforrások fejlettségét tekintve a románokkal és a bolgárokkal vagyunk egy szinten.
Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke szerint az új Magyarország csak erős vállalkozói bázisra építve valósítható meg.
