Jelentős csúszással és elmaradásokkal valósult meg a kormány őszi jogalkotási programja - derült ki lapunk áttekintéséből. Az eredetileg elfogadásra tervezett 40, kétharmados támogatást nem igénylő törvény közül majd tucatnyi a benyújtásig sem jutott el. Így nem került napirendre a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról, illetve az értékpapírosításról szóló törvényjavaslat sem. Mindkettő a Pénzügyminisztérium elmaradása, akárcsak részben a Költségvetési Hivatalról szóló törvény vitájának késlekedése. Ez utóbbi esetben ugyanakkor a két hónapos csúszással abszolvált novemberi benyújtás óta már a parlamenti pártok közös felelőssége, hogy nem jutott a javaslat egyről a kettőre. Nagy az elmaradása az igazságügyi tárcának is, az októberi beterjesztési tervvel szemben ugyanis a mai napig nem került a képviselők elé a szerzői jogról és a közigazgatási perek hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslat. Ahogy a tervtől való jelentős elmaradással benyújtott biztosítási törvény átírása, szintén jogharmonizációs célokat szolgált volna a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló új jogszabály, mellyel a GKM maradt adós. A kormány által kiemelt fontosságúként kezelt ügyek közül elmaradt a járóbeteg-szakellátási kapacitások törvényi hátterének rendezése és a fogyasztóvédelmi törvény módosítása is.
Az eredeti tervekhez képest jelentős késést mutatnak azok a törvényjavaslatok is, melyek végül eljutottak a beterjesztésig. Az országgyűlés hétfői, idei utolsó ülésén tartották a zárószavazását az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításának, melyet eredetileg októberben kellett volna jóváhagyni. Elsősorban a koalíciós pártok frakciói közötti viták miatt a tervezettnél egy hónappal később jutott el a zárószavazásig a kötelező egészségbiztosításról szóló törvénymódosítási javaslat. A határidőre benyújtott és elfogadott néhány jogszabályjavaslat között megtalálható a szociális ügyi salátatörvény, illetve a kuriózumszámba menően már a határidő előtt elfogadott törvényjavaslat a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről. Kisebb csúszásokkal a kormánypártok tartani tudták a menetrendet a tavalyi évről szóló zárszámadási és a jövő évi adó- és költségvetési törvények esetében is.
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a T. Ház döntött számos, az eredeti jogalkotási programban nem szereplő törvényjavaslatról is. Így az EU-országok közül elsőként hirdette ki az uniós reformokról szóló lisszaboni szerződést és döntött a bejegyzett élettársi kapcsolatról. A kormány nyári listáján szereplő, kétharmados támogatást igénylő javaslatok közül pedig a tavaszi átdolgozás után várhatóan ismét módosul a rendőrségi törvény.
