Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakosság egyelőre semmit nem érez majd az egészségpénztárakról szóló törvény végrehajtásából. Ennek ellenére már holnap megkezdődik az új rendszert bemutató tájékoztató roadshow - mondta Horváth Ágnes szakminiszter (képünkön) a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Elsőként a befektetőknek "lesz dolguk", ők már jövő nyáron licitálhatnak a számukra szimpatikusnak ítélt területért. Ezt követően indulhat a tagtoborzás. Az egészségpénztárak 2009 elején indulnak majd teljes kapacitással.
A minisztérium szakértői úgy számolnak, hogy az érdeklődő 13-15, főként üzleti biztosítóból legfeljebb 8-10 lesz, amely 49 százalékos kisebbségi részesedést akar szerezni a létrejövő pénztárakban. A tárca vezetője szólt a törvény végrehajtását koordináló szakemberről (ezt a posztot szocialisták találták ki, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a további jogalkotási folyamatot) is, aki - mint mondta - lehet kormány- avagy miniszteri megbízott is. Akárhogy dönt is a koalíció, a minisztérium szeretne aktívan részt venni a munkában.
Horváth Ágnes lapunknak nyilatkozva azt mondta: a pénztárak nem kórházakkal vagy szakrendelőkkel szerződnek, hanem szolgáltatásokat vásárolnak. A miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy egy adott intézményben csak egyetlen osztállyal köt majd megállapodást egy adott pénztár, feltéve, hogy a többi részleg nem nyújt megfelelő szolgáltatást. Ez alól csak azok az ellátók jelentenek kivételt, amelyek az ellátási körzetükben egyedül vannak. Rájuk a most is érvényes ellátási kötelezettségből fakadó feladatok hárulnak. Ez persze védettséget is jelent a számukra.
A rendszer teljesen nyitott a lakosság számára. Ez annyit jelent, hogy bárki szabadon eldöntheti, hogy a területileg illetékes (vagyis a "licitnyertes") pénztárnál regisztráltatja magát, vagy keres egy másikat. A tervek szerint a pénztártagok egy plasztiklapocskát kapnak majd, amellyel nemcsak a biztosítási jogviszonyuk meglétét tudják igazolni, hanem azt is, hogy esetleg milyen pluszszolgáltatásokra tarthatnak igényt.
Horváth Ágnes a kórházak több tíz milliárdos adósságállományának sorsát firtató kérdésünkre azt felelte: az intézmények tartozásait - csakúgy, mint most - a későbbiekben is a fenntartó önkormányzat, egyetem vagy maga a minisztérium rendezi. Az adósságrendezés nem tartozik a pénztárak feladatkörébe. Az intézmények munkaügyi kérdéseibe sem avatkozhatnak majd be a pénztárak. A kórházak ezt követően is maguk köthetnek kollektív szerződést, amelyben szabadon meghatározhatják a dolgozók jogállását és tisztázhatják a javadalmazással kapcsolatos kérdéseket.
Horváth Ágnes kitért arra is, hogy a kórházak területi ellátási kötelezettsége megmarad, ebben egyelőre nem lesz változás. A 39 súlyponti kórházat elvileg a későbbiekben sem fenyegeti a csőd veszélye, hiszen a körzetben lakók nem hagyják ott az intézményt egy távoli kórház miatt.
A miniszter hozzátette: az új rendszertől mindenekelőtt azt várják, hogy a lakosság egészségtudatosabban fog élni. Rámutatott: eddig is szabályozva volt az egészségügyi ellátás, ám az új struktúrában ez kitapinthatóvá válik mindenki számára. A választás szabadságával azonban csak azok tudnak majd élni, akik tájékozottak lesznek az egészségpénztárak kínálta lehetőségeket illetően. Ezt a célt szolgálja az a kampány, amelyet a szaktárca néhány héten belül indít. Ennek keretében valamennyi kommunikációs csatornán, közérthető módon próbálják informálni a lakosságot a várható változásokról és a tennivalókról.
