Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Hogyan halad az új vagyonkezelő felállítása?
- A vártnál gyorsabban, a közép- és felső vezetőket már kinevezték. Az elődszervezeteknél dolgozó 600 alkalmazott a napokban tudja meg, hogy a jövőben milyen munkára számíthat. A tervek szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 400 alkalmazottat vesz át az ÁPV Zrt.-től, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól (KVI) és a Nemzeti Földalaptól. A létszámcsökkentés részben a párhuzamosságok felszámolásából következik, például mind a földalapnak, mind a KVI-nek önálló megyei irodahálózata volt.
- A vezetők honnan érkeznek?
- Viszonylag lapos szervezet lesz, három vezérigazgató-helyettessel és 15 ügyvezető igazgatóval. A vezetők a három szervezetből, illetve a piacról érkeznek, e húsz ember irányítja a 400 fős szervezet munkáját.
- Melyek az első feladatok?
- El kell készítenünk az új vagyonkezelési stratégiát, amelyet a kormánynak is jóvá kell hagynia. Ez az anyag nem arról szól, hogy egy konkrét céggel mit kezdjen a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT), hanem hogy milyen elvek mentén kezelje az állami vagyont. E stratégiában részletezzük, hogy milyen körülmények között kerülhet sor vagyonelemek értékesítésére, de azt is, hogy mikor nem lehet erről szó.
- Mi lesz a megszűnő vagyon kezelési szerződésekkel?
- Az első teendők között szerepel az állami ingatlanok használatának rendezése: a törvény erejével megszűnnek az eddig ingyenes vagyonkezelői szerződések, ezeket bérleti szerződésekkel kell felváltani. Egy irodaház estében egyszerű a bérleti díj meghatározása - ez alapján fizet a használó díjat. Ahol nincs piaci összehasonlítási lehetőség - például a Parlament esetében -, olyan szerződéseket akarunk kötni, amelyek szabályozzák a használó feladatait, jogait, illetve kötelezővé teszik számára az értékmegőrzést.
- Évek óta késik a vagyonkataszter.
- A hatékony vagyongazdálkodás alapfeltétele egy egységes értékalapú nyilvántartás elkészítése. A vagyonkataszter ma is létezik a három szervezetnél, így darabszámra tudható, hogy mekkora az állam vagyona, ám értékalapú nyilvántartás nincs - ezt is a lehető leggyorsabban meg kell csinálni. Nem feltétlenül azért, hogy tudjuk, mekkora értéket képvisel az állami vagyon, de addig nem lehet mérni a vagyongazdálkodás eredményét, amíg nem tisztázzuk az induló állapotot.
- Eddig ez nem történt meg?
- Az elmúlt 17 évben mind a három szervezet - és a mindenkori kormányok - fókuszában sokkal inkább az állami szerep leépítése állt, és soha nem volt arra elég idő, hogy elkészüljön ez a nyilvántartás. Most megváltozott a helyzet: a kormány azt mondta, hogy a vagyonügyek kerüljenek ki az éves költségvetési csatározásokból. A vagyonkezelés került előtérbe, a vagyon értékének megőrzése, növelése.
- A privatizációnak milyen szerepe lesz a jövőben?
- Akkor van értelme privatizációnak, ha egy cég értéke érdemben növekedik azzal, ha nem az állam a tulajdonosa. Egy másik ok lehet, ha egy cég eladásából befolyó pénzt más, annál jövedelmezőbb vagyontárgyba lehet fektetni. A kérdés egyes cégeknél bonyolultabb, mert eddig például a Volánoknál - de nem csak e cégeknél - az állam tulajdonosi és szolgáltatásvásárlói szerepe összekeveredett. A készülő stratégia alapelve, hogy ezeket a szerepeket szét kell választani. Az NVT feladata a tulajdonosi érdekek érvényesítése, vagyis a lehető legjobb cégeket kell csinálni a Volánokból.
- A Volánok privatizációja napirenden van? Az új gazdasági miniszter már jövőre magánkézbe adná a vidéki buszcégeket.
- A Volánok tulajdonosi jogait az NVT gyakorolja. Ha elkészül a vagyonkezelési stratégia, azután dönthetünk a Volán-portfólió sorsáról. Nem törvényszerű, hogy privatizálni kell a társaságokat. Lehet olyan helyzet, hogy kiderül, úgy lehet a legnagyobb közhasznot kihozni a Volánokból, ha értékesítjük azokat, mert az állam nem tudja elérni a szükséges hatékonyságjavulást. Ám ezek a számítások még nincsenek készen, így korai lenne a privatizációról beszélni.
- A jövő évi költségvetés tervezetében szerepel egy 30 milliárdos tétel, amelyet a minisztériumi ingatlanok eladásával kell előteremteni 2008-ban. Költöznek a kormányszervek?
- Az ingatlanügyekkel foglalkozó kollégák egyik fontos feladata lesz a minisztériumi ingatlanok értékesítésének megkezdése - a kormányzati negyeddel összefüggésben. Jelenleg is vannak üresen álló, nem kellően kihasznált kormányzati épületek, különösen a fővárosban. Az elmúlt egy évben csak a minisztériumok létszáma 1500 fővel csökkent - ám egy minisztériumi épület sem szabadult fel. Most a kormányzati ingatlanhasználatot racionalizáljuk, az így felszabaduló épületeket pedig értékesítjük.
