Nem várnak jövőre drámai változást az euró/forint fronton a Napi Gazdaság által megkérdezett szakértők azt követően, hogy idén a jelzálogpiaci válság időnkénti negatív hatásait is átvészelte az árfolyam. Az államháztartási deficitcélok hitelessége, a magas kamat és a háztartások devizahitel-kereslete elemzők szerint jó védőoltásnak bizonyult a komoly esés ellen. Besegített a feljebb tolódó inflációs pálya is, ami nem tette lehetővé az év elején várt kamatcsökkentéseket, de a külföldi befektetők forintpozíciói az év eleje óta így is háromezer-milliárd forinttal csökkentek. A belső okok közül jelentősebb, de nem hosszú távú forintgyengülést válthatna ki, ha a miniszterelnök távozna posztjáról, a legfontosabb külső kockázatnak az USA gazdasági kilátásai látszanak. A magyar fizetőeszköz sorsa nem lesz független az eurózóna folyamataitól sem; az ECB tegnap a várakozásoknak megfelelően 4 százalékon tartotta az alapkamatot, bár mint utóbb kiderült, az emelés mellett is hangzottak el vélemények. Az eurózóna ezzel szembe megy a Feddel és a Bank of Englanddel, hiszen az előbbinél csak a jövő heti vágás mértékét találgatja a piac, az utóbbi pedig tegnap már le is szállította az alapkamatot, két év után először.
