Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tíz évvel ezelőtt egy ilyen konferencián maximum az előadók ültek volna a hallgatói sorokban - vélekedett Kozma András, a Commerzbank vezérigazgatója a Napi Gazdaság, a Napi Online és a Milton Kft. közös konferenciáján. A követeléskezelés viszont mára kulcstéma lett, a vállalatok mind szélesebb köre ismeri fel, hogy lépnie kell a számlamenedzselésben, a követelések behajtásánál. Magyarországon a kiállított számlák 3 százalékát soha nem egyenlítik ki, az év elején 100 működő vállalkozással számolva négy bizonyosan nem éri meg az év végét, fontos tehát, hogy a vállalkozásoknak válaszuk legyen a helyzet változására. Magyarországon a cégek átlagos leírási vesztesége az idén három százalék fölé emelkedhet - ehhez képest a magyar vállalkozások mind a mai napig kidobott pénzek tartják például az éves forgalom 1-1,2 százalékába kerülő hitelbiztosítást - mondta Zárda Olivér, az Euler Hermes Hitelbiztosító igazgatósági tagja.
Egy 15 millió forintos ki nem fizetett számla "kigazdálkodásához" átlagos nyereségmarzsok mellett 200 millió forintnyi új üzlet kell - emlékeztetett Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezetője. Felfalusi Péter, az Intrum Justitia ügyvezető igazgatója szerint amennyiben a vállalkozások az aktívabb követelésmenedzsment révén egy nappal lejjebb tudnák szorítani az átlagos fizetési határidőket, az önmagában 200 milliárd forintos tőkeinjekciót jelentene a gazdaságnak. Eszközök pedig lennének: Molnár Tamás, az MKB faktoringüzletágának igazgatója szerint pusztán az, hogy a szállító helyett cége szólítja fel fizetésre az ügyfelet, közel 30 százalékkal javította a fizetési fegyelmet.
Az ehhez szükséges tudatosság azonban a vállalkozások jó részéből hiányzik. A magyar vállalatoknak mindössze tíz százaléka nyilatkozott úgy az egyik követeléskezelő cégnek, hogy késedelmes fizetés esetén minden esetben elvárja a késedelmi kamat kifizetését is a partnertől, arra pedig még ennél is kevesebben hajlandóak, hogy a 30 napot meghaladó lejárt tartozás esetén a további szállításokat automatikusan leállítsák. A szakemberek szerint ebben mindaddig nem várható változás, amíg valamilyen külső vagy belső körülmény nem kényszeríti a vállalkozásokat arra, hogy tartalékot képezzenek a lejárt követelések mögé. Még azok sem tartanak lépést a realitásokkal, akik ezt megteszik: a 90 napot meghaladó lejárt követelés esetén minimális a megtérülés esélye.
Persze még mindig jobb ez az arány, mint amire a felszámolási eljárások után a vállalkozások számíthatnak. Csöke Andrea, a Fővárosi Bíróság bírónője saját adatait idézte: 2001 és 2006 között az általa tárgyalt 494 felszámolás során a 19,5 milliárd forintnyi hitelezői igényre mindössze 67,5 millió forintnyi követelést tudtak kielégíteni - 405 esetben a felszámolás alatt lévő cég vagyona az eljárás költségeinek fedezésére sem volt elegendő, 64,3 millió forintot az állami büdzséből fizettek ki a felszámolónak.
