Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. már megkezdte működését: vezetőit kinevezték, a szervezet január elsejével átveszi az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet feladatait és részben azok munkatársait is. Az MNV Zrt. vezérigazgatójává Veres János pénzügyminiszter Tátrai Miklóst, a tárca eddigi államtitkárát nevezte ki. A húszfős felső vezetés nem csupán az előd szervezetektől érkezik, hanem a versenyszférából is, dacára annak, hogy a nemzeti vagyonkezelő vezetői bérei a piaci sáv alján helyezkednek el. Vezető jogtanácsosa és kommunikációs vezetője még nincs a társaságnak, mert az ezekre a pozíciókra kiírt pályázatok sikertelenül zárultak. Az összlétszámról annyit lehet tudni, hogy az új vagyonkezelő mintegy 400 fős munkatársi gárdával kezdi a munkát, míg az előd szervezeteknél 600-an dolgoztak.
Az új szervezethez kerül a teljes állami vagyon kezelése; a vagyon könyv szerinti értéke tízezermilliárd forint, a piaci értékéről viszont csak becslések vannak. Pontosabb adatokkal a pénzügyi tárca sem rendelkezik, ugyanis az állami vagyonkataszter elkészítése a következő időszak feladata lesz. Az MNV Zrt. dolga lesz az eddig koncepciótlanul és széttagoltan működő vagyonkezelők egységes működtetése - miután majd tisztában lesz az állam azzal, hogy egyáltalán mi van a birtokában. Az új vagyontörvény értelmében - amelyet második nekifutásra szeptember elején fogadott el a parlament - vége az ingyenes vagyonkezelési szerződéseknek, állami vagyont bárki csak bérletbe vehet. (Ennek keretében jövő januártól már a minisztériumok is bérleti díjat fizetnek az MNV Zrt.-nek az általuk használt ingatlanokért.) A kötelező bérlet elősegíti a vagyonkataszter összeállítását is, hiszen a díjat a használati vagy piaci értékhez kötik.
A szervezet feladata a vagyonkezelés és nem a privatizáció - a privatizálható cégek listája már amúgy sem túl hosszú. Az egyetlen potenciális cég, amelynek eladása jelentősebb bevétellel járhatna, az a Szerencsejáték Zrt., ám a képviselők - ahogy hosszú évek óta mindig - legutóbb is megakadályozták a kormány törekvését, hogy a vállalat kikerüljön az állami tulajdoni körből, az az új törvény szerint is 100 százalékos állami tulajdonban marad. Megnyílt viszont az elvi lehetőség a Magyar Posta és a Magyar Villamos Művek részleges privatizációja előtt azzal, hogy a kötelező állami tulajdonrészt az új vagyontörvény a korábbi 100, illetve 99 százalékról 75 százalék plusz egy szavazatra csökkentette.
