Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden, nem tartós állami tulajdonban maradó céget megvizsgál a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, s legelőször a problémás esetekkel foglalkozik majd. Van ugyanis néhány olyan cég, amelyik nagy fejtörést okoz, végig kell gondolni, hogy meddig szabad még rájuk költenie az államnak. Ezeket egyenként elemzik aszerint, hogy célszerű lenne-e azonnal értékesíteni, vagy a kistafírozás a jobb megoldás egy későbbi, kedvezőbb értékesítés reményében - ismertette a tanács elképzeléseit Nagy János, a szervezet elnöke egy tegnapi tájékoztatón.
A július óta az ÁPV Zrt. igazgatóságának elnöki posztját betöltő Nagy János az utóbbi stratégiát támogatná; konkrét cégekről nem kívánt beszélni, de azt megemlítette, hogy a problémás vállalatok körébe sorolná a Volán-társaságokat. A testület szándékai között nem szerepel értékesítés pusztán azért, mert az adott cégen jól túl lehetne adni, ahhoz viszont nem fognak ragaszkodni, amelyik nem hoz pénzt - tette hozzá az elnök. A készülő vagyongazdálkodási stratégiában a cégekkel szemben elvárt hatékonysági mutatót is megfogalmaznak, ami eligazításul szolgálhat jövőjük szempontjából. Nagy János azt is elmondta, jó esélyt lát arra, hogy egy éven belül átvizsgálják a privatizációs szerződéseket; azt is ki szeretnék deríteni, hogyan teljesültek a privatizáció során vállalt feltételek.
A tanács fennhatósága alá kerültek olyan vagyonelemek, amelyek nem vállalatszerűen működnek, ezeket vagy vállalatszerűvé kell tenni, vagy pedig költségvetési szervként kell kezelni és utóbbi esetben vissza kell adni őket a minisztériumnak. A tanács fennhatósága alá tartozó társaságoktól jövőre mintegy 8 milliárd forint körüli osztalékot várnak, azt még nem tudni, hogy ez fedezi-e a vagyonkezeléssel kapcsolatos kiadásokat.
Ami a vagyonkatasztert illeti, az még nem dőlt el, hogy belső vagy külső szakemberek végzik-e majd a leltározást. A tanács felügyelete alá tartozó állami vagyonból mintegy 4 ezer milliárd forint nyilvántartási értéket képvisel a kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyon, a kincstári ingatlanok és ingóságok értéke meghaladja az 5 ezer milliárd forintot, míg a termőföldek nyilvántartási értéke alig 300 millió forint - a valós érték mindegyik esetben más kérdés.
Nagy János a következő időszak legfontosabb feladatának a három előd szervezet - az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság - integrálását tartja; a szervezetek feladatait és kötelezettségeit az új vagyonkezelő veszi át 2008. január 1-jén. Az operatív feladatokat a tanács irányítása alatt álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. végzi majd.
