Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A statisztikák szerint Magyarországon a társasági adó ténylegesen 12 százalék körüli terhet ró a vállalkozásokra. Ez praktikusan azt jelenti, hogy volt olyan cég, amelyiknek nulla-, volt, amelyiknek háromszázalékos tényleges társasági adóterhelése volt, aszerint, hogy a kedvezményének mértéke száz- vagy nyolcvanszázalékos. Ezek a cégek természetesen kis szeletét teszik ki a magyarországi vállalkozásoknak - az összes, jelentős adókedvezményt igénybe vevő cég száma nem éri el a hatvanat -, a többség adóterhelése 16 százalékhoz közelít.
Ezen a mértéken már nem módosítanak lényegesen a most kifutó kedvezmények. Marad azért még eszköz a tőkevonzásra az adórendszer keretein belül is. A három- és tízmilliárd forintot meghaladó beruházás után járó kedvezmények lezárásával ugyanis nem szűnt meg a beruházás és munkahelyteremtés támogatása. Az adóalap száz százalékát is elérő kedvezmények helyett úgynevezett fejlesztési adókedvezményt vezetett be a jogszabály. Ez hasonló elvek alapján (beruházáshoz kapcsolódó és munkahelyteremtő) működik, a társasági adóalap 80 százalékáig vehető igénybe. Itt három, elmaradott térségben végrehajtott egymilliárd forint értékű beruházás mellett 150, illetve 75 fős többletfoglalkoztatás mellett jár a kedvezmény.
Bizonyos kedvezményeknél nem szükséges új munkahelyeket teremteni (ami egyébként sok esetben nagyobb feladat, mint egy pár milliárdos beruházás). Ilyenek például az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos beruházáshoz vagy a szélessávú internet kiépítéséhez kapcsolódó adókedvezmények - ezeknek viszont legalább százmillió euró értékűnek kell lenniük.
