Nincs új a nap alatt - a kormány múlt pénteken nyilvánosságra hozott aktualizált konvergenciaprogramja - a makropálya finomhangolásán kívül - gyakorlatilag semmi újat sem tartalmaz. Vagyis a növekedési prognózisokat rövid távon csökkentették, míg az inflációs előrejelzést - a tényeknek megfelelően - feljebb húzták. A program az, amit az unió elvár, vagyis beszámolót az eddig meghozott intézkedésekről, amely a felzárkózást, majd az euróbevezetést szolgálja. Eurócéldátum továbbra sem szerepel a tervekben - hiszen az ország most kezdi visszaszerezni a korábban elveszített szavahihetőségét -, ugyanakkor a közös pénz bevezetésétől még meglehetősen távol van az ország.
A hatvanoldalas anyag az eddig meghozott intézkedésekre - egészségügy, nyugdíj, köz- és felsőoktatási reform - fokuszál. Így semmit sem lehet megtudni a kormány által tervezett adóreformról, ami nem meglepetés, hiszen a koalíciós alkuk még el sem kezdődtek, de a várakozásokat már most igyekszik hűteni a pénzügyi kormányzat.
A foglalkoztatásban csak lassú javulással számol a kormány - ami a mostani növekedési prognózisok mellett nem meglepő. A közszféra leépítése befejeződött - ott további elbocsátásokra nem lehet számítani. A nyugdíjazás szigorítása miatt 2007 végén, 2008 elején várhatóan átmenetileg nő az inaktivitás - a mostani tömeges nyugdíjazások miatt -, ám hosszú távon épp ellenkező hatása lesz az intézkedéseknek: megnehezíti a korai nyugdíjba vonulást. Az aktivitási arány így a 2006-os 62 százalékról 2011-ig 63,9 százalékig emelkedik. A bruttó bérek a program szerint 2008-ban 5,7 százalékkal növekedhetnek, míg a háztartások fogyasztási kiadásai fél százalékkal.
A külső egyensúlyi folyamatokban látványos változásokat jósol a program: a külső finanszírozási igény a GDP 5,9 százalékáról 0,9 százalékra csökken 2011-ig, ami egyrészt az alacsony fizetésimérleg-hiánynak lesz köszönhető, ezt valamelyest ellensúlyozza a ciklus végén már a GDP két százalékára rúgó uniós tőkebeáramlás.
A kormány az infláció átmeneti megugrása után annak mérséklődését várja: az idei 7,9 százalékról a jövő évben 4,8, majd háromszázalékos éves pénzromlást várnak. A kormánynak egyre kisebb a hatása az energiaárakra - ezen a téren számítani kell nagyobb áringadozásokra, ugyanakkor a távolsági közlekedés reformja nem igényel további áremeléseket. A program szerint azonban az önkormányzati hatáskörben lévő szolgáltatások - helyi közlekedés, víz- és csatornadíjak - a következő években átlag feletti emelkedést produkálhatnak.
Az államháztartás idei hiányát a korábban tervezett 6,8 százalékkal szemben 6,2 százalékra várja a kormányzat, amit elsősorban a gazdaság fehéredéséből befolyó többletbevételekkel indokolnak.
