Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Meggyőződésem, hogy az ingatlanadó a jövő év végéig változik: csak az nem szavazta meg, aki a legnagyobb politikai erő, a szocialista frakció - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young tanácsadója a konferencián. Az új, 2009-től életbe lépő adóval kapcsolatban ez volt a legmarkánsabb vélemény, a többi szakértő inkább kétségeit fogalmazta meg ezzel kapcsolatban. A hozzászólásokból az sem derült ki teljesen egyértelműen, hogy mennyi is folyhat be ebből az adóból 2009-ben. A kormány - talán a luxusadó bevételeit érintő blamázs után, amikor is tízmilliárdos bevételi terv után 200 millió forint realizálódott - mindössze 70 milliárd forintnál húzta meg azt a határt, ahol nagyságrendileg elképzelhető a bevétel. Ehhez képest Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke, a gazdasági versenyképességi kerekasztal adószekciójának vezetője egy a munkacsoport által megrendelt felmérésre hivatkozva azt mondta: a magyarországi lakásértékeket figyelembe véve 200-500 milliárd forint bevételről is szó lehet, ha az adót minden magánszemély és vállalkozás megfizeti.
Zara egyébként kifogásolta a pontos értékbesorolás hiányát, mert a jelenlegi rendszer a minőségi szempontokat nem veszi figyelembe. Ugyanakkor Veres János eleve elutasította annak lehetőségét, hogy az állam finanszírozásában egyenként felmérjék az ország ingatlanjait.
Az ingatlanadó mellett az egykulcsos adó is megmozgatta a szakértőket, Zara László és Vámosi-Nagy Szabolcs megfontolásra intette a támogatókat. Zara szerint jóllehet Szlovákiának bejött, a konvergenciaprogram szempontjából mégis bizonytalansági tényezőként jelenne meg a rendszerben. Vámosi-Nagy Szabolcs viszont arra figyelmeztetett: alapjaiban rendezné át az egykulcsos rendszer az adó megoszlását, hiszen jelenleg az adózók húsz százaléka fizeti be a jövedelemadó 85 százalékát. Ráadásul azon is el kellene gondolkodni, hogy Nyugaton nem, csak Keleten próbálkoznak az egykulcsos adóval. László Csaba, a KPMG adópartnere és Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója szerint annyit mindenképp megérne az ügy, hogy egy vitát kezdeményezzenek a témában.
A szakértők lényegében egyetértettek abban, hogy a logikátlan, értelmetlen és igazságtalan adókat meg kellene szüntetni. Ez praktikusan az evát és az ekhót jelenti Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers menedzsere szerint. Úgy véli, az eva mindössze egy adóelkerülési mód, hiszen egy olyan adónemről van szó, amely nem követeli meg a számlaadást. Vámosi-Nagy Szabolcs értelmetlennek tartotta mind az eva, mind az ekho rendszerét, mert ez alapján azt is ki lehet találni, hogy "a zöld szeműek kevesebbet, a kék szeműek viszont több adót fizessenek". László Csaba egyedül az evát igyekezett megvédeni - muszáj volt, hiszen azt az ő pénzügyminisztersége alatt vezették be -, az ekhóval kapcsolatban viszont nem tudott pozitív indokot felhozni.
Az egyszerűsítés elvét is felhozták az eva, ekho megszüntetése kapcsán - mert abban mindenki egyetértett, hogy az egyszerűsítést folytatni kell. Ez nem abból kell álljon, hogy a társasági adó kedvezményeinek felét megszüntetjük - példálózott Oszkó Péter. A nagy adók, mint a társasági adó, jövedelemadó, érdemben nem bonyolultabbak, mint más országokban. Az egyszerűsítés a speciális okok miatt bevezetett kis adók ritkításáról szól, mert ötvenféle adónemre nincs szükség.
Szinte elsikkadt az adónemek elemzése során László Csaba és Lőcsei Tamás megjegyzése: szerintük ha már eredetileg ideiglenes jelleggel vezették be a különadót, akkor a közeljövőben meg kellene szüntetni azt. Erről azonban nem nyilatkozott a pénzügyminiszter.
