Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Erdős gabriella, PricewaterhouseCoopers
1. Az adórendszerben idén markáns változás nem történt, de ez nem is volt várható. A jogalkotók kisebb lépéseket tettek a bevallások egyszerűsítése irányába, illetve néhány beruházásösztönző adókedvezményre is futotta. Az egyetlen nagyobb lélegzetű változás az áfatörvény újrakodifikálása volt.
2. Az, amelyik átterheli az adóbehajtás feladatát a közbeszerzés nyertesére. Az Art. új szabálya szerint ugyanis a nyertesnek az alvállalkozóitól nullás adóigazolást kell beszereznie ahhoz, hogy az elvégzett munka ellenértékét kifizethesse, ellenkező esetben az alvállalkozót terhelő köztartozásért mindketten egyetemlegesen felelnek. A felelősséget a fővállalkozó úgy kerülheti el, ha az alvállalkozónak járó összegből először a hatóságot elégíti ki.
3. A legszélesebb körben pozitív hatást valószínűleg az áfatörvény számlázási és áfa-visszaigénylési szabályainak egyszerűsödése fejti majd ki. Az áfacsoport lehetősége pedig egyedülálló a közép-európai régióban, ez Magyarország számára általánosan is versenyelőnyt biztosít.
4. Nem szerencsések azok a változások, amelyeknek a fő hatása nem magában a megváltozott jogszabályhelyben, hanem az általa közvetetten megváltoztatott joggyakorlatban nyilvánul meg. Ilyen a hitelnyújtásból származó kis összegű kötelezettségelengedés illetékmentességéről szóló passzus, amiből indirekt módon a követeléselengedések illetékkötelezettsége következik.
5. Az adóváltozások nem adnak választ néhány lényeges kérdésre, például hogy meddig marad fenn a különadó, együtt él-e majd a helyi iparűzési adó az értékalapú ingatlanadóval, vagy hogy mikortól számíthatnak a vállalkozások az élőmunka terheinek csökkentésére. Ezen információ hiánya negatívan befolyásolhatja a közeljövőben meghozandó beruházási döntéseket.
Vámosi-Nagy Szabolcs, Ernst & Young
1. Az adórendszer lényegében változatlan maradt, szerkezetátalakításnak, érdemi átrendeződésnek nincs nyoma, az - állítólag - 2009-től várható, elveit januárban hozzák nyilvánosságra. A GDP-arányos adóterhelés minden bizonnyal nő, annak ellenére, hogy a konvergenciaprogram enyhe csökkentést helyezett kilátásba. Pontos képet csak a költségvetési törvény elfogadása után alkothatunk.
2. Az adózatlan gazdaság szűkítésére tett lépéseket, amelyekkel egyébként egyetértek. A meghökkenést az intézkedések bátorsága okozta nekem (1 millió forintos bírság, párhuzamos büntetés az alkalmazottnak és a vállalkozásnak ugyanazért a mulasztásért).
3.A legnagyobb hasznot a vállalkozásoknak a társasági adó kedvezményes adóalapjának tízszeresére növelésében, valamint a fejlesztési kedvezmény relatív határának megduplázásában látom.
4. Az adócsökkentés elmaradása, a különadó fenntartása.
5. A magas elvonási szint mellett a lényegében változatlan adószerkezet, amely rontja a versenyképességet, vagyis gátolja a fejlődést.
Oszkó Péter, Deloitte
1. Leginkább technikai változásoknak lehetünk tanúi. Kisebb kedvezmények születtek a minimálbér feletti bérkategóriába esők adóterhelésének csökkentésére, illetve a kis- és középvállalkozások beruházásainak elősegítésére.
2. A legmeghökkentőbbek a gyorsan változó kormányzati elképzelések voltak számos témában. Alig lehetett követni a banki céltartalékkal kapcsolatos adózási koncepciók folyamatos módosulását, az ingatlanadózással kapcsolatos ellentmondó elképzeléseket vagy a kis adók tervezett felszámolásának folyamatát.
3. A kkv-kat segítő változások közül a beruházásokra fordítható fejlesztési tartalék értékhatárának felemelése, illetve a 10 százalékos társasági adókulcs értékhatárának növelése emelhető ki. Itt kell megemlíteni a holdingtársaságok kedvezményeire vonatkozó feltételek ésszerűsítését, illetve az üzletágátadások során felmerülő illetékfizetési kötelezettségek alóli mentesség törvénybe iktatását is.
4. Kifejezetten a korszerűtlenség jelzőjével illethető az illetékszabályozás, ahol a gazdasági élettől és az üzleti tranzakcióktól idegen ajándékozási illetéket a jogalkotó egyre szélesebb körben szándékozik alkalmazni, így már a követelések elengedésére is meg kívánja fizettetni.
5. A legalapvetőbb problémákra, az adóterhelés helytelen és méltánytalan eloszlására, a megszámlálhatatlan adónemben fennálló túlzott adminisztrációs terhekre még mindig nem születtek érdemi válaszok. Csak egy példa: a foglalkoztatottak utáni adóterhek egyenlőtlenül oszlanak el, a legális, munkaviszonyban történő foglalkoztatásra eső adóterhelés megmagyarázhatatlanul magas, miközben számos más, egyéb tevékenységből származó jövedelem lényegesen alacsonyabb adóterhet visel.
László Csaba, KPMG
1. A legfontosabb változás az új áfatörvény, amely még inkább közelíti a magyar rendszert az EU 6-os direktívájához. Továbbra is fontos szempont a feketegazdaság elleni fellépés. A társasági adó rendszerében a kisebb, egyes adófizetői csoportok helyzetét javító lépések a jellemzőek.
2. Az állami cégeket és a közhasznú nonprofit társaságokat mentesíti a törvény a transzferár-nyilvántartási kötelezettség alól, miközben továbbra is kötelesek a piaci árakat alkalmazni a kapcsolt vállalkozásaik között. A módosítás logikája mögött az húzódhat meg, hogy az állam egészének szintjén a költségvetés bevételeit nem érinti, hogy melyik állami cégnél mutatják ki a profitot, de ezzel az erővel akár az egész adórendszer macerája alól lehetne mentesíteni őket, és elegendő lenne kivetéssel, egy összegben beszedni az adót.
3. A kedvezményes 10 százalékos adókulcs adóalapkorlátjának 50 millió forintra emelése gyakorlatilag minden nyereséges adófizetőnek segít. Emellett a csoportos áfafizetés rendszerének kiterjesztése, illetve a feltételek könnyítése a pénzügyi szférában jelentősen megkönnyítheti az életét sok vállalatcsoportnak.
4. Az értékalapú ingatlanadónál a nem lakás céljára szolgáló ingatlanoknál a 1,5 százalékos adómérték - különösen az ingatlanszakmában - mindenképpen érzékelhető többletterhet fog jelenteni 2009-től.
5. Makroszinten is még mindig magas az adóteher: kevés adófizető fizeti a magas adókulcsú adókat és még mindig nemzeti sport az adóelkerülés. A bürokrácia mértéke is még mindig nagyobb, mint amit az üzleti szféra egészségesnek tartana.
