Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Noha az egészségbiztosítás átalakítását célzó törvényjavaslatban a jogalkotók egyértelműen leszögezik: a betegutak megfelelő és hatékony szervezéséért a pénztárak felelnek, a koncepcióban nem szerepel a pénztári műhiba fogalma. A tervezet parlamenti vitájában több képviselő is felvetette, hogy a törvényben pontosan meg kell határozni, mi tartozik az egészségpénztárak felelősségi körébe és mi nem. Az is tisztázásra vár, hogy vajon a pénztárakkal szemben a betegek miként érvényesíthetik majd az esetleges műhibákkal összefüggő kártalanítási igényeiket.
Eddig csak az orvosi és az intézményi műhibák fogalma volt ismert. A bírósági eljárások során jellemzően az orvos egyéni felelősségét állapították meg, igaz, a pernyertes számára megítélt kártérítést többnyire nem a doktor, hanem az őt foglalkoztató intézmény fizette.
Az úgynevezett pénztári műhibák fogalma igencsak életszerűnek tűnik a törvényjavaslat alapján - állítják a szakemberek. A lapunknak név nélkül nyilatkozó ügyvédek szerint igen komoly felelősség terheli majd a létrejövő pénztárakat, hiszen az ő feladatuk lesz a betegek helyes navigálása az ellátórendszerben. Ha a beteg azért szenved egészségkárosodást vagy netán meghal, mert nem menedzselték megfelelően az "ügyfelet", akkor a felelősséget egyértelműen a pénztárnak kell viselnie.
A jogászok felhívták a figyelmet arra is, hogy mivel az egészségpénztárakba főként üzleti biztosítókat várnak kisebbségi befektetőként, előállhat az a sajátos helyzet, hogy a biztosítók önmagukkal kötnek felelősségbiztosítást. A pénztáraknak még a rendszer indulása előtt érdemes ezt átgondolniuk, hiszen ha a szolgáltatóktól megkövetelik az érvényes felelősségbiztosítás meglétét, önmagukkal szemben sem lehetnek elnézőek.
