Többek között a népszavazási kérdések alkotmányossági vizsgálata miatt nem marad ideje az Alkotmánybíróságnak, hogy még idén határozatokat hozzon a Gyurcsány-csomag miatt beadott indítványokról. Szemernyi esély sincs arra, hogy december végéig megszülessenek a különadóról, illetve a dupla járulékalapról szóló jogszabályokhoz kapcsolódó beadványokról a határozatok. Az illetékes bírák még nem terjesztették a testület elé az ügyeket, a határozathozatalig pedig hetek telnek el, az Alkotmánybíróság viszont december közepe után két hétig nem tart teljes ülést.
Pedig a megszorító intézkedések első hulláma gyorsan átfutott a testületen, a házipénztáradóról például már tavaly novemberben megszületett az alkotmányellenességet kimondó határozat, és még abban a hónapban az alkotmánnyal összeegyeztethetőnek mondták ki a banki különadót. Idén februárban az elvárt adó bukott el az alkotmánybírósági vizsgán. Azóta viszont nem született nagyobb horderejű - a költségvetés bevételeit is befolyásolni képes - döntés. Az igazán nagy falatok ráadásul még hátravannak, a különadóból például idén 150 milliárd forintot vár a Pénzügyminisztérium, ami - a tavaly befolyt 50,9 milliárd forinttal együtt - már az idei hiányterv 12-13 százalékát teszi ki: vagyis ennyit kellene visszafizetni a vállalkozóknak, ha végül nem állna meg a testület előtt a különadó. Ami szakértők szerint egyébként valószínűleg nem következik be, az elvárt adóval szemben ugyanis itt nem igazán lehet az alkotmányellenességet felfedezni.
Az idei büdzsét már biztosan nem veszélyezteti a különadó vizsgálata.
