Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Korkedvezményes nyugdíjra a 2006-os (legfrissebb) adatok szerint 47 ezren voltak jogosultak, az ő ellátásuk átlagosan havi 110 ezer forint volt, vagyis éves szinten 62 milliárd forintot fizettek ki e kedvezményezett nyugdíjasoknak. A korkedvezményes nyugdíjak kérdésében exlex állapot van, ugyanis egy ma már hatályon kívüli kormányrendelet szabályozza, hogy mely szakmákban van lehetőség korkedvezmény igénybevételére. A probléma pénzügyi, szociológia bonyolultsága miatt eddig egyik kormány sem vette a bátorságot a rendszerváltás óta, hogy felülvizsgálja a korkedvezményes szakmák körét. A munkakör veszélyességétől függően akár 10 év korkedvezmény is igénybe vehető. Ilyen szakma volt régén a bányász vagy a metróépítő - már akik túlnyomásos munkahelyen dolgoztak -, de a 1997 óta érvényben lévő szabályozás értelmében az 1992. február 29. előtt forgalomba állított autóbuszvezetők is jogosultak korkedvezményre. A tiltakozók érvelése szerint ugyanolyan veszélyes modern buszt vezetni, mint az 1992 előtt gyártott Ikarusokat.
A szabályozás valamelyest változott az idén: plusz 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetni a munkaadóknak minden korengedményes munkakörben foglalkoztatott alkalmazottjuk után. A járulék bevezetése fokozatos, a 13 százalékos járulék teljes mértékét 2007-ben még az állam állja, 2008-ban 75 százalékát, majd a felét, így 2011-től fizetik teljes mértékben a cégek ezt a terhet - ami fedezetül szolgál a majdani korengedményes nyugdíjkifizetéshez. Ez 2011-ben évi 20 milliárd forintos pluszbevételt - a nyugdíjalap bevételeinek egy százalékát - jelenti majd a társadalombiztosításnak.
