A hír az lett volna, ha az Európai Számvevőszék (ESZ) elfogadja az Európai Unió 2006-os költségvetésének zárszámadását. Ám a luxemburgi hivatal a megelőző 12 évhez hasonlóan az idén sem tudta áldását adni a közösségi pénzek elköltéséről készült nagykönyvre. A kifizetések körüli szabálytalanságokért, az ellenőrzések hiányáért, az eredeti szándékoktól eltérő felhasználásért elsősorban nem az uniós intézményeket teszi felelőssé az EU auditálója. Mivel a közösségi források négyötödét a tagállamokban használják fel, a visszaélések, jogsértések is ott történnek, vagyis a tagországok hatóságainak a felügyeleti és ellenőrzési rendszerét kell bírálni - hangsúlyozta az Európai Parlament szakbizottsága előtt a jelentés ismertetésekor Hubert Weber, az ESZ elnöke. A fejlesztési pénzek - mint például a kohéziós és strukturális alapok kifizetései - 12 százalékát nem lett volna szabad kiutalni. Pozitívum viszont, hogy jelentős javulást értek el a büdzsé majdnem felét kitevő agrárpénzekkel való gazdálkodásban. Az EU új ellenőrzési rendszere bevált, a jövedelemtámogatásokban egyre kevesebb a szabálysértés, az indokolatlan kiadás (egyedül Görögországban tapasztaltak súlyosabb hibákat). A földhöz kötött egyéb anyagi ösztönzőknél azonban szembetűnő szabálytalanságokra bukkantak az uniós könyvelők. Különösen a nagy földterületet birtoklók jutottak hozzá jogtalan pénzekhez, de az is magyarázatra szorul, miként részesülhettek agrártámogatásban golfklubok, sőt még vonattársaságok is bezsebeltek területalapú segélyeket.
Mindez arra vezethető vissza, hogy az agrártámogatás egyetlen feltétele: mezőgazdasági tevékenységet kell űzni a földön, pontosabban elég, ha a referenciaévekben agrártermelés folyt. Az agrárkifizetések kétharmadára vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer azonban mindent összevetve jól vizsgázott - állapította meg az ESZ. Több bírálat érte viszont a büdzsé harmadát kitevő fejlesztési pénzek tagállami kontrollját: gyakorta élnek vissza a nagyvonalú ellenőrzésekkel, még bőven van mit tenniük a tagországoknak.
