Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Céges születésnap, karácsony vagy bármilyen ünnep közeledtével inkább kisebb értékű ajándékokkal éri meg kedveskedni az üzleti partnereknek, az ajándékhoz tapadó adókötelezettségek ugyanis jelentősen megdobhatják a kiadásokat. Persze ha valaki mindenképpen hidegen kovácsolt szamurájkardot akar adni legfontosabb kapcsolatainak, akkor már nem oszt, nem szoroz, hogy adót is kell fizetnie, de az esetek többségében a bűvös határ tízezer forint.
Alapvetően az üzleti célú ajándékok és a reprezentációs kiadások természetbeni juttatásnak minősülnek, vagyis 54 százalékos jövedelemadót és tavaly januártól 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A jogszabály azonban lehetőséget ad arra, hogy tízezer forint alatt csökkenteni lehessen az adó mértékét, méghozzá az évi állományi létszám függvényében. Ezt kicsit nyögvenyelősen lehet csak kiszámítani: az állományi létszámot ötezer forinttal kell megszorozni, majd ennek kell venni az 54 százalékát. A jogszabály értelmében ezzel az összeggel csökkenthető az ajándék adója, akár nulla forintra is. Ha jövedelemadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik, akkor az egészségügyi hozzájárulást (eho) sem kell megfizetni.
Nagyon leegyszerűsítve tehát ha például egy társaságnak ezer alkalmazottja van, akkor összesen 2,7 millió forinttal csökkenthető az adó - vagyis ha ötmillió forintot szán ajándékvásárlásra, akkor ezt adómentesen teheti meg (azzal a már említett feltétellel, hogy egy ajándék értéke nem lehet több tízezer forintnál). Ha az állományi létszám adta kedvezmény kevesebb, mint az ajándék adója, akkor értelemszerűen arányosan a fennmaradó összeget meg kell fizetni. Hasonló a helyzet akkor is, ha az ajándék értéke meghaladja a tízezer forintot: ekkor a tízezer forint feletti rész 54 százaléka lesz a fizetendő adó (adott esetben persze bele kell számítani azt az összeget is, amelyet nem fed a kedvezmény).
Ha azt gondoljuk, ennél már nem lehet bonyolultabb, tévedünk: az eho tovább csavarja az ügyet. Addig egyértelmű, hogy ha jövedelemadót nem kell fizetni, akkor ehót sem - arról viszont elég homályosan rendelkezik a törvény, mi a teendő akkor, ha a jövedelemadónak csak egy részét kell megfizetni. A természetbeni juttatások esetében ugyanis a kedvezményt a megfizetendő adó összegében határozzák meg (az adót magát lehet csökkenteni), míg az eho esetében az adó alapjából kell arányosan megállapítani a kedvezmény mértékét.
Vagyis a két jogszabály között koherenciazavar van. Az ellentmondást úgy lehet feloldani, hogy a jövedelemadó alapján kiszámított, ténylegesen megfizetendő adóból visszaszámolva meg kell határozni a tényleges adóalapot, majd ebből kell csökkenteni a jövedelemadóban kiszámított aránynak megfelelően az ehót.
