A szaktárca kommunikációjával ellentétben a létrejövő egészségpénztárakban az utolsó szó joga a kisebbségi tulajdonosoké, vagyis az üzleti biztosítóké lesz.
Az egészségpénztárakról szóló törvényjavaslat nem a forrásteremtésről, hanem a források felhasználásáról szól - jelentette ki az Egészségügyi Minisztérium államtitkára tegnap az Országgyűlés szakbizottsága előtt. Kincses Gyula kiemelte: a mostaninál hatékonyabb betegellátástól remélik, hogy a rendelkezésre álló összegekből több jut majd gyógyításra, hiszen a rendszerben jelentős tartalékok vannak. Példaként a betegutak hatékony szervezését említette az államtitkár. Ugyanakkor Kincses nem felelt arra az ellenzéki felvetésre, miszerint a tervezetben nem határozták meg, kik és milyen támpontok alapján szervezik majd a betegutakat. Az üzleti biztosítók korábban többször is jelezték: ez számukra profilidegen tevékenység.
A grémium tagjai közül többen firtatták, hogy vajon a díjtételbizottságba miért delegál tagot a kancellária. A szaktárca illetékese azt mondta, hogy a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa képviseli majd az önkormányzatokat. A törvénytervezetben szereplő állami visszavásárlási garanciával kapcsolatban Kincses Gyula hangsúlyozta: az egészségpénztárakba befektető kisebbségi tulajdonosokat ugyanolyan tulajdonjogok illetik meg, mint az üzleti szféra többi szereplőjét.
A legélesebb vita a javaslat azon pontja körül alakult ki, amely szerint szavazategyenlőség esetén a hattagú igazgatóság kisebbségi tulajdonos által delegált elnöke mondja ki a döntő szót. (Nemcsak az ellenzéki képviselők kifogásolták a törvénytervezet erre vonatkozó rendelkezéseit.) Többek szerint ezzel a kis csellel döntő jogokat kapnak a pénztárak 49 százalékos részesedését birtokló befektetők. Ez azért is meglepő fordulat, mert a törvényjavaslat szövegét megfogalmazó szaktárca vezetése az elmúlt hetekben következetesen azt állította, hogy a kisebbségi tulajdonosok nem jutnak döntő jogokhoz.
A hattagú igazgatóság önmagában is elgondolkodtató újítás, ugyanis a részvénytársaságoknál általában páratlan számú a vezetőség, elejét véve ezzel az esetleges szavazategyenlőségnek. A javaslatban egyébként többszörösen biztosították a kisebbségi tulajdonosok döntő jogát. Az államtitkárnak több mint száz kérdést tettek fel a grémium tagjai. A legtöbben arra voltak kíváncsiak, vajon honnan remélhető pluszforrás és miből fedezik a létrejövő 22 egészségpénztár működési költségeit. A grémium tizenhárom igen és tíz nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta a kormány előterjesztését.
Szigeti Ildikó