Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hétfő esti, adótörvényekről szóló parlamenti szavazás három legmarkánsabb eleme a társasági adó kedvezményét, a kis adók összevonását és a számított érték alapú ingatlanadó szabályozását érintette. Egyelőre még nem tudni, hogy a zárószavazás előtt bevisz-e a kormány egy újabb módosítót az elbukott ügyek megmentéséért.Két évvel ezelőtt vezette be a kormány a kedvezményes, tízszázalékos társasági adót - egy speciális kör számára. Ezt azok a cégek választhatták (adóalapjuk ötmillió forint alatti részére), amelyek hajlandóak voltak legalább a minimálbér dupláját kifizetni alkalmazottaiknak.Ezt a kedvezményt terjesztették ki hétfőn az OÉT kérésére ötvenmillió forint adóalapig. A feltételek nem változtak, vagyis legalább egy alkalmazottat foglalkoztatni kell főállásban, a minimálbér duplája után kell járulékot fizetni, a cég nem vehet igénybe más adókedvezményt és munkaügyi szempontból vegytisztának kell lennie.A támogatás vagy de minimisnek minősül, vagy speciális célra vissza kell forgatni az adó megspórolt részét. Speciális cél beruházás vagy arra felvett hitel törlesztése, illetve munkanélküliek vagy pályakezdők foglalkoztatása lehet.A kis adók összevonása valamikor jó ötletnek tűnt: az egyszerűsítést célozta, hogy a szakképzési hozzájárulást, a rehabilitációs és az innovációs járulékot összevonják erőforrás-fejlesztési hozzájárulás néven. Az OÉT munkaadói oldala azonban nem fogadta el, hogy az adó a központi költségvetésbe folyjék - arról nem is szólva, hogy az iparűzési adó alapján tervezték kivetni. A visszavonást azért szorgalmazták a képviselők, mert a változtatásból nem kértek az érintettek. Az egyszerűsítés jegyében határozta el a kormány, hogy a többféle helyi ingatlanadót egységesíti és a számított érték alapján vetteti ki az önkormányzatokkal. Az önkormányzatiság elvére hivatkozva néhány szocialista képviselő csak lehetőségként vezette volna be, meghagyva mellette a területalapú adóztatás lehetőségét is.
