Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az utolsó pillanatokban több bizottsági módosító indítvány is érkezett az adótörvényekhez. A gazdasági bizottság elképzelése szerint jövőre egy külön kategória jelenne meg a szerencsejáték-törvényben, szervezett szórakoztató kártyajáték néven. A bizottság javaslata külön kategóriába sorolná a szerencsejátékokon belül azokat a kártyajátékokat, amelyeknél a játékosok nem a bank, hanem egymás ellen játszanak (ellentétben például a blackjackkel), praktikusan a pókert. A bridzs, az ulti és a tarokk külön szabályozást kap, mivel az sport - pontosabban szerepel a sportról szóló törvényben.
A jelenlegi szabályozás igen homályosan érinti a kártyajátékokat: pénzben kártyázni csak engedélyezett helyen, vagyis kaszinóban lehet, így a játékszervezés is ebben a kategóriában adózik (a kaszinó bevétele alapján többkulcsos, degresszív adózással). Az elképzelés szerint - amelynek alapötletét a Pénzügyminisztérium is támogatja, mondván: a környezet egyre inkább megköveteli a szabályozást - szervezett szórakoztató játékot kártyaklubokban lehetne végezni. (Pillanatnyilag erre csak a kaszinókban van lehetőség, külön klubokat nem lehet alapítani.) A szabályozás szigorú lenne: kártyaklubokat legalább 25 millió forint tőkéjű, adóhatósági engedéllyel rendelkező vállalkozás működtethet.
A tervezet szerint a játékosok által befizetett összeg 85 százalékát kellene visszaosztani a nyertesnek, a maradék 15 százalék pedig a szervező társaság bevétele. A játékbevételből harminc százalék adót kellene befizetni, havonta. A bridzs, a tarokk és az ulti esetében a szabályozás kicsit finomabb: ha azt sportegyesületek szervezik, a jogszabály nem vonatkozik a játékra. Ezenkívül az adózása is más: a pénzdíjas játékokon a beszedett összegek 4,5 százaléka.
A benyújtott módosítók között megtalálható egy korábban hiányolt elem: az szja sávhatárának emelése. A javaslat szerint a 18 százalékos kulcs - a mára már balladai homályba veszett ötéves adócsomag szellemében - 1,9 millió forintig tartana. A számos pontosító, értelmező javaslat mellett természetesen megjelentek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tető alá hozott változtatások is a módosítók között. Ilyenek a hideg- és melegétel-utalványok menetrend szerinti emelése (előbbi ötezerről hatezerre, utóbbi tízről 12 ezer forintra), az iskolakezdési támogatás minimálbérhez igazítása (annak 30 százaléka lesz az eddigi fix összeg helyett). Ezenkívül a kedvezményes, tízszázalékos társasági adókulcs kiterjesztéséről sem feledkeztek el.
