Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem köszön vissza a 2011-ig szóló kormányzati prognózisokban a biztosítási rendszerbe belépő befektetőktől várt 50-100 milliárd forint többletforrás - igaz, ez olyan, mint a kutya vacsorája, azaz előre számolni ezzel kockázatos lenne.
A költségvetés egyik mellékletéből kiolvasható, hogy a kormány 2011-ig nemhogy a járulékmértékek csökkentését nem tervezi - miközben szakértők, illetve a hosszú távú adózás alapjait lerakó versenyképességi kerekasztal is az élőmunka-terhek mérséklését szorgalmazza -, hanem éppenséggel az inflációt jócskán, két és félszeresen meghaladó bevételt tervez a járulékokból. Ez nem jelent feltétlenül járulékkulcs-emelést, a növekedés mögött állhat a jelenleginél szélesebb járulékfizetői kör (akár a foglalkoztatás bővülésével, akár jogszabályi úton), de ilyen ütemű bevételbővülést azért nehéz elképzelni a mostani mértékek mellett. A számokból tehát akár arra is lehetne következtetni, hogy az ígéret, miszerint nem jár a járulékkulcsok emelésével az egészségbiztosítási reform, csak rövid távra szól.
A kiadásokból pedig az világlik ki, hogy az állam nem kíván részt vállalni az ágazatban várt forrásbevonásból, azt inkább a befektetőktől várhatják a szolgáltatók. Nyilvánvalóan a reformmal, pontosabban a bizonytalansággal áll összefüggésben, hogy a háziorvosi ellátásokra fordított összeg nem változik 2009-ben, amikortól elvileg élesben üzemel már az új rendszer - igaz, 2010-től 7,1 százalékos növekményt építettek be, ám ezt egy jóval szerényebb, 3,3 százalékos újabb emelkedés követi. A gyógyító-megelőző ellátások legnagyobb tételét adó összevont szakellátásra (ami a kórházak kiadásait fedi) az idei 509,4 milliárd forint után a következő években 1,3-2,5 százalék közötti mértékben növekvő keret áll majd rendelkezésre. A kórházak finanszírozásának ezen csatornájában tehát nem látszik jelentős forrásbővülés a következő években.
