Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) adótörvényeket tárgyaló ülésének harmadik körében sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem értették, miért nem törli el a kormány az efehóról szóló javaslatot, vagyis miért ragaszkodik még mindig a kis adók (innovációs járulék, rehabilitációs és szakképzési hozzájárulás) összevonásához. A munkaadói oldal szerint a javaslat "eleve torzszülött volt, de még torzabb lett". Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára megígérte, hogy tolmácsolja a kormány számára a felek álláspontját. Várhatóan csak a parlament november 5-6-ai ülésnapján dől el, mi lesz az összevonandó adók sorsa. A kormány álláspontja ugyanis még nem változott, vagyis nem vonta vissza a javaslatot - ugyanakkor nem is deklarálta, hogy ragaszkodik hozzá. A visszavonás egyik lehetőségének is értékelhető, hogy az utóbbi hetekben a szocialista képviselők szép lassan kihátráltak a javaslat mögül. Ugyanis a gazdasági bizottság ülésén még elutasították, a költségvetésin viszont támogatták, hogy a szabályozás ne változzék. Így erről külön szavaznak a képviselők, nem pedig a teljes adócsomagon belül.
Az OÉT ülésén kisebb meglepetést okozott, hogy a kabinet jelentősen emelné a két éve bevezetett kedvezményes (tízszázalékos) társasági adókulcs felső határát. A javaslat szerint a jelenleg hatályos ötmillió forint jogosultsági határ tízszeresére nő, vagyis azt ötvenmillió forintig lehet majd igénybe venni - bizonyos feltételekkel. Így legalább egy főt kell foglalkoztatni, munkaügyi szempontból rendezett kell legyen a cég, az alkalmazott után pedig minimum a minimálbér duplájának megfelelő járulékot kell fizetni. A kitolt kedvezményhatár a számítások szerint 22-24 milliárd forintot jelent jövőre - az idei szabályok alapján nyolcmilliárd forinttal kevesebb társasági adót fizettek az érintettek.
