Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Kiszámítható volt az Európai Bíróság jóváhagyó döntése a hazai iparűzési adóról?
- Nem érhetett meglepetésként senkit a verdikt az olasz döntés után. Mindig azt vallottam, nem lehet a hipára ráfogni, hogy forgalmi adó lenne. Ugyanis a költségek elszámolhatóak, vagyis jelen esetben bruttóárrés-adónak tekinthetjük, amelynek alapja a haszon, a bérköltségek és az amortizáció. Vannak cégek, ahol érdemi költségek hiánya miatt az adóalap az árbevétellel majdnem egybeesik, de a kereskedelemben, iparban azt állítani a hipára, hogy forgalmi adó - az a valóságtól elrugaszkodott gondolat. Az persze más lapra tartozik, hogy amikor előjött ez a kérdés, voltak arra utaló jelek, hogy esetleg forgalmi adóként értelmezi az unió. Még a főtanácsnokok és az unió adóügyi biztosa is ezt nyilatkozta korábban, aki most inkább megfeledkezik erről.
- Veres János pénzügyminiszter úgy kommentálta a döntést, hogy ezután még sokáig együtt élhetünk az iparűzési adóval.
- Jogilag mindenképp megerősödött ez az adó. Vannak külföldön hasonló önkormányzati adók például Franciaországban, Németországban. A helyi adónak az a feladata, hogy a cégek ily módon járuljanak hozzá az általuk is használt helyi infrastruktúra működtetésének költségeihez. Ezt a hivatását az iparűzési adó messzemenően teljesíti. Azt sem tartom negatívumnak, hogy a veszteséges cégeknek is fizetniük kell, hiszen nem lehet ebben az országban mindent csak a nyereségesekre terhelni. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a cégek több mint fele veszteséget vall be.
- És az ingatlanadóval mi a helyzet?
- Az iparűzési adóból évente mintegy 400 milliárd forintos bevétel származik, ezt más adóval nem lehet kiváltani. Tompítja az iparűzési adót, hogy a társasági adóban költségként elszámolható, másrészt csökkenti a társasági adó alapját. Azt gondolom, hogy be kell vezetni az általános értékalapú ingatlanadót Magyarországon, de úgy, hogy annak összegét a vállalkozások az iparűzési adóból, míg a magánszemélyek a személyi jövedelemadóból levonhassák. Semmiképp sem pluszadóként gondolom az építményadót!
- Egyáltalán ma még versenyképesek vagyunk a 16 százalékos nyereségadónkkal?
- Most már nem. De a külföldi befektetők szempontjai között csak a hetedik-nyolcadik legfontosabb az adó mértéke. A mi 16 százalékos társasági adónk persze valójában 12 százalékos, de különadóval és iparűzési adóval a terhelés 25-26 százalékra ugrik, ami nem túl vonzó. Amikor a befektető arról dönt, hogy a régióban hol létesítsen telephelyet, akkor adóügyi szempontból mi utolsók vagyunk.
- Szóval megint csak ott tartunk, hogy magas a hipa és a nyereségadó.
- Aktuálisabbnak tartom a munkaerő "árát" terhelő túlzott adóztatás csökkentését, az áfa felső kulcsának csökkentése pedig szerintem szarvashiba volt.
- Vissza a kétkulcsos áfát?
- Nem kell feltétlenül kétkulcsos, de a felső határt legalább 21-22 százalékra kellene emelni. Egy százalékpontos emelés 80-90 milliárd forintos éves többletbevételt hoz, miközben az egy százalékpontnyi emelés mindössze öt század százalékkal növeli az inflációt.
- A parlament előtt fekvő adócsomag hoz-e bármilyen változást?
- A személyi jövedelemadó esetében nőnek a terhek. Hiába csökken a terhelés az adójóváírás átalakításával, az adótábla valorizációjának elmaradása miatt összességében nő az adó. A jövedéki adó az uniós kötelezettségek miatt ugyancsak nő. Az összes adóbevétel így is kilenc százalékkal lesz magasabb, miközben a növekedés három százalék alatt marad és az infláció négy-öt százalék lesz.
- Az adóegyszerűsítési tervekből marad valami?
- Ami mindenképp üdvözlendő, hogy az adók száma várhatóan 47-re csökken. A három kis adó efehóba való összevonása viszont nem túl szerencsés. Az egyiknek az alapja az árbevétel, a másiknak a bértömeg, a harmadiknak a létszám, ezt közös alapra hozni csak úgy lehet, hogy szándék nélkül átrendezi az adóterhet a vállalkozások között. Véleményem szerint ebben a kérdésben visszavonul a kormány. Az igazi adóegyszerűsítés az lenne, ha tíz vagy akár tizenöt kis adót megszüntetnének és azt valamelyik központi adóban, például a társasági adó kulcsának emelésével szednék be.
- Megítélése szerint az elmúlt három-négy évben miként változott az adószabályok minősége?
- Elfogadhatatlan módon. Úgy törvényeket alkotni, hogy azok havonta változzanak - ez elfogadhatatlan. A 88-as adóreformot követően nagy volt a felhördülés, hogy miért kell évente változtatni az adótörvényt - ma már sokan kiegyeznének ezzel. A személyi jövedelemadó az idén tizenegyszer változott eddig, és még nem vagyunk a végén. Ez kapkodás.Az pedig teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy 2005 decemberében öt évre előre beírom a törvényekbe az adócsökkentést, a választások után pedig visszavonom az egészet és megemelem az adókat. Amikor már kampányeszköznek használják a törvényt, az végképp elfogadhatatlan.
