Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az OÉT térfelére pattant a labda, már ami a kis adók tervezett összevonását illeti, mivel a kormány hajlandó eltekinteni attól, hogy efeho néven összevonja a szakképzési, az innovációs hozzájárulást és a rehabilitációs járulékot. A gazdasági bizottság ülésén ugyanis Pölöskei Pálné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője abban állapodott meg a bizottsági tagokkal, hogy ha az OÉT munkaadói és munkavállalói oldala úgy kívánja, nem vezetik be a kis adók összevonását.
Az OÉT mellett a banki lobbi is erős: a társasági adót érintő módosítást, amely 30 milliárd forint extra bevételt jelentett volna a büdzsének, végül nem vezetik be. Legalábbis a kormány hajlandó visszalépni a módosítástól, amely megszüntetné a hitelintézeteket érintő adóalap-korrekciót. Az ötlet az volt, hogy az adóalapot jövőre nem lehet csökkenteni a pénzügyi szolgáltatásból származó követelésre elszámolt értékvesztés összegével és a kérdéses megtérülésű hitelekre képzett céltartalék összegével.
Valószínűleg csak néhány szocialista politikus (Kékesi Tibor, Molnár Albert, Jauernik István, Balogh József és Farkas Imre) magánakciója volt a terv, hogy az értékalapú ingatlanadó ne kötelező, csak opcionális legyen 2009-től - ezzel lényegében lenullázták volna az egységes értékalapú ingatlanadó bevezetését. Ehhez képest a kormány és a gazdasági bizottság egyaránt csont nélkül leszavazta az ötletet, vagyis egyelőre úgy tűnik, az önkormányzatok nem menekülnek meg a bevezetésétől.
Megnyugodhatnak a középkorú magánnyugdíj-pénztári tagok, akik annak idején rosszul mérték fel az átállás körülményeit. Azok, akik még az idén betöltik az ötvenedik életévüket, 2010. december 31-éig visszajelentkezhetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Ez a kör rosszabbul járna a magánnyugdíj-pénztári tagsággal, mert a tagsági időszak alatti felhalmozás nem kompenzálná a kiesett nyugdíjjogokat. Az érintettek a tervek szerint február végéig kapnak tájékoztatást a PSZÁF-tól. Nyáron vetődött fel először, hogy lehetővé kellene tenni a visszalépést, ám akkor Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter arra hivatkozva utasította vissza az elképzelést, hogy az ellentétes lenne az öngondoskodás elvével. Az ügy a becslések szerint 150 ezer embert érint.
