Eljárás indulhat többek között Magyarország ellen is, mivel az érvényben lévő szabályok alapján más uniós tagország közjegyzője nem végezhet ilyen tevékenységet az országban. Az Európai Bizottság (EB) szerint ugyanis ez diszkriminációnak minősül és ellentétes a szabad munkavállalás elvével is. Ezért szerdán nyolc tagállam ellen megindította az eljárás második szakaszát. Az első szakaszban Brüsszel csak jelezte a problémát, és várta a tagországok reakcióját. Mivel ezek az országok válaszukban a helyzet fenntartása mellett foglaltak állást, most már az úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldték meg nekik. Amennyiben erre sem érkezik kielégítő válasz - ami a körülmények ismeretében a hazai törvénykezés megváltoztatását kellene hogy jelentse -, az ügy az Európai Bíróságnál landol. Magyarország azzal érvel, hogy a közjegyzők egyszersmind hatósági funkciót is betölthetnek, mert joguk van bizonyos esetekben elrendelni a végrehajtói intézkedést. Erre értelemszerűen más tagország állampolgárának nem lehet jogosítványa. Brüsszel szerint azonban a közjegyző nem rendelhet el olyan kényszerítő intézkedést, amely saját kliense érdekét szolgálja, és így az ellenfél érdekébe ütközik. A közjegyzői jogkörök eltérőek a tagállamokban, szinte mindenütt van valami sajátosság, ami megnehezíti az uniós szintű harmonizációt.
