Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egészségbiztosítás reformtervezetének munkaanyagában csak említést tesznek a betegadatok kezelésének mikéntjéről, jóllehet a befektetők kulcsfontosságúnak tartják a kérdést. A létrejövő pénztárakban 49 százalékos tulajdonrészre pályázó üzleti biztosítók is tisztában vannak azzal, hogy nem szelektálhatnak a jelentkezők között, és az is egyértelmű, hogy a számukra kisebb kockázatúnak ítélt célcsoportot sem csalogathatják direktmarketing-módszerekkel. A pénztárak a tagtoborzás idején csupán a nevet, a lakcímet és a taj-számot tudhatják meg, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által gyűjtött adatokhoz és információkhoz nem juthatnak hozzá. A jelenlegi elképzelések szerint ezeket a későbbiekben is az egészségbiztosító utódszervezete gyűjti és tárolja.
Mindezek ellenére a befektetők nem akarnak "zsákbamacskára" licitálni, így kénytelenek a maguk módján felmérni, hogy egy-egy ellátási terület mennyire kockázatos, mekkora invesztíciót kíván és milyen megtérüléssel kecsegtet. Úgy tudjuk, vannak olyan társaságok, amelyek a jövő tavasszal esedékes licitálásra már most megkezdték a felkészülést. Lapunk értesülései szerint az utóbbi hetekben több megyében is végeztek telefonos felméréseket. A telefonálók nemcsak a válaszadók pillanatnyi egészségi állapotára voltak kíváncsiak, hanem arra is, milyen krónikus betegségben szenved ő vagy valamelyik családtagja, milyen típusú munkát végez és vannak-e káros szenvedélyei.
Egyrészt nem bizonyítható, hogy ezeket a kockázatra irányuló felméréseket valóban potenciális befektető megrendelésére készítették, másrészt ez nem szabálysértés. Az efféle előzetes adatgyűjtéseknek ugyanis nincs jogi akadálya, ugyanakkor az így szerzett adatok igen értékesek lesznek az egyes területekre való licitáláskor.
Az egészségügyi szolgáltatók az általuk nyújtott, a finanszírozás alapjául szolgáló egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó adatokat havonta, a taj-számhoz kapcsolódóan küldik be - tudtuk meg az OEP-nél. A taj-szám személyhez köthető, egyedi azonosító, így személyes adatnak minősül. Az OEP ezenkívül nyilvántart és kezel más, például a biztosított családi állapotára, lakóhelyére, foglalkozására és a jövedelmére vonatkozó adatokat is. Személyes vagy azon belül is különleges adat az érintett beleegyezésén túl csak jogszabályi felhatalmazás alapján lehetséges. Az adatok statisztikai célú felhasználásánál csak személyazonosításra alkalmatlan módon adhatók át. A OEP szerint még nem volt példa arra, hogy az egészségbiztosító elektronikus adatbázisába rosszindulatú, célirányos, az adatok jogosulatlan megszerzésére irányuló betörési kísérletet tettek volna.
A befektetők jogos adatszolgáltatási igényeit célzó kérdésre az Egészségügyi Minisztériumban nem tudtak egyértelmű választ adni, mondván: még zajlik a koncepcióalkotás és a törvényjavaslat kidolgozása, és még nincs döntés. Egyelőre az is kérdéses, hogy az OEP felkészült-e a 22 megyei pénztárral való folyamatos információcserére, és azt sem tudni, hogy az adatszolgáltatás miként valósul meg. Ennek hiányában viszont a befektetők még megbecsülni sem tudják, hogy mekkora informatikai fejlesztésre lesz szükségük a piacra lépéshez.
