Az állam sokat nyert az Európai Bíróság ítéletével, az okosan perelő vállalkozók viszont nem vesztettek abban az esetben, ha a kételyeik ellenére befizették az iparűzési adót - mégpedig a túlnyomó többség így tett. Az iparűzési adó ügyében eljárásokat kezdeményező Deloitte Zrt. vezetője, Oszkó Péter nem érzékeli, hogy a cég presztízse csökkent volna.
Az európai bírósági eljárás végkimenetele az ügy 2005-ös elindításakor kiszámíthatatlan volt, ám a helyi iparűzési adó (hipa) uniós joggal való összeegyeztethetőségéről olyan mértékben szórtak a vélemények, hogy helyes döntés volt akkor az eljárást megindítani a magyar állammal szemben - mondta Oszkó Péter. A Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy Kovács László, az unió adóügyi biztosa is úgy vélekedett, hogy a helyi iparűzési adó ellentétes az uniós joggal. Hozzátette: az ügyfeleiket mindig kérték, hogy az általuk indított eljárás ellenére fizessék be az iparűzési adót, így őket kár nem érte - ezért nem gondolja, hogy magyarázkodásra kényszerülnének. Az olasz irapról való döntés után - amikor is a bíróság az uniós joggal összeegyeztethetőnek találta a magyar hipára hasonlító adót - minden egyes ügyfelünkkel újra elemeztük a helyzetet, akik ezt követően sem fordultak el tőlünk - mondta Oszkó. Az elnök-vezérigazgató szerint a Deloitte az ügyfeleivel általában jutalékos díjazásban állapodott meg, s nem a fix díjas tanácsadói szerződések voltak a jellemzőek, épp az ismert kockázatok miatt.
A bíróság döntése megerősítette ezt az adónemet - vélekedett Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adóigazgatója. A gazdaság szempontjából szerencsés lenne az iparűzési adó megszüntetése, de erre csak fokozatosan kerülhet sor, hiszen az évi 400 milliárd forintos bevételt nem lehet kivonni az önkormányzatok költségvetéséből. Vámosi-Nagy szerint mivel a 2009-re várható adóreform elsődleges célja az élőmunkát terhelő adók mérséklése, a költségvetés jelen állapotában nincs reális esélye a hipa részleges, pláne teljes megszüntetésének.
Az állam örülhet a bíróság döntésének, de így is lenne teendője - nyilatkozta Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers üzlettársa. A bíróság kimondta, hogy a hipa nem forgalmi adó, így az akár jövedelemadónak is tekinthető, amire érdemes lenne a kettős adóztatást elkerülő egyezmények hatályát kiterjeszteni. Ettől a magyar államháztartás bevétele nem csökkenne, ám az idehaza befizetett helyi adót külföldi beruházók odahaza leírhatnák jövedelemadójukból. A cégek túlnyomó többsége vigyázott arra, hogy ne álljon elő adóhiány, vagyis fizettek, ám ha az adót nem vonták le a társasági adó alapjából, akkor ezt utólag érdemes megtenni.
A KPMG mindvégig azon az állásponton volt, hogy a hazai cégek vizsgálják felül az iparűzési adó ellen korábban megtett esetleges lépéseiket. Szakmai alapokon nyugvó álláspontja az volt, hogy szükségtelen akár a legkisebb kockázatnak (esetleges adóbírságnak, mulasztási bírságnak) is kitenniük magukat a vállalkozásoknak egy ilyen, erősen spekulatív kérelem beadásával. Gombkötő Bálint, a KPMG vezető adótanácsadója szerint ahogyan tavaly az olasz irapról való döntést követően, úgy most az iparűzési adó jogszerűségét megállapító ítélet után is várhatóan megjelennek majd a döntés átpolitizáltságát firtató vélekedések. A KPMG minden ilyen kijelentést megalapozatlannak tart, hiszen a jelenlegi magyar ügyben érintett összegnél jóval nagyobb pénzügyi kihatással járó esetben is döntött már az Európai Bíróság az adózó javára - hangsúlyozta Gombkötő Bálint.
Papp Zsolt