Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az adó- és egyéb elvonások szempontjából szorgalmasan teljesítő mostohagyerekként kezeli jelenleg az állam a vegyipart, és úgy tűnik, hiányzik az ágazat fejlődését elősegítő átfogó koncepció is, noha az Európai Unión belül az iparág helyzetével és jövőjével egy munkacsoport magas szinten foglalkozik Brüsszelben - nyilatkozta lapunknak Budai Iván, a Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) igazgatója. Magyarországon a vegyipar 2006-ban 3193 milliárd forint (12,1 milliárd euró) értékű terméket állított elő. Ezzel a teljesítménnyel a nemzetgazdaság második legnagyobb ágazata, amely a 90-es években beindult jelentős technológiai és strukturális változások, befektetések eredményeként mára mintegy 75 ezer főt foglalkoztat és a feldolgozóipar termelésének 18 százalékát adja.
A hazai vegyipar legdinamikusabban bővülő területe, a műanyag-alapanyag gyártása - a műanyag-feldolgozással együtt - jelenleg több mint ezermilliárd forint értéket állít elő évente, ez a kibocsátás ma már mintegy kétszerese a gyógyszeriparénak. Ugyancsak dinamikusan bővül a festék- és iparigáz-gyártás, és ha a korábbinál alacsonyabb szinten is, de stabilizálódott a műtrágyagyártás helyzete is. A növényvédő szer és több vegyi alapanyag gyártása viszont jelentősen visszaesett.
Egészen a közelmúltig több, korábban az ipar középmezőnyébe tartozó vegyipari vállalkozás jutott csődbe, nem csupán a piac változásai, hanem a kkv-szektor alacsony tőkeellátottsága, a magas elvonások vagy például az EU-csatlakozás során felmerült többletköltségek miatt.
A vegyipar társadalmi megítélésében nem kap kellő hangsúlyt, hogy a korszerű műanyagok és más vegyipari termékek nélkül ma már el sem képzelhető az életünk. Amikor a fenntartható fejlődés olyan kulcskérdéséről esik szó, mint az energiaellátás biztosítása, nem hagyhatók figyelmen kívül azok az innovatív, energiatakarékos megoldások, amilyeneket például a magyar vegyipar is kínál az épületek, lakások hőszigeteléséhez. A világ kőolaj-felhasználásából a műanyagipar részesedése mindössze 4 százalék, és ezzel nagymértékben hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez, továbbá jelentős energiamegtakarító szerepe van. Vegyipar nélkül gyakorlatilag nem lenne közlekedés, így áruszállítás sem, leállna az építőipar, a feldolgozóipar szinte minden ága, nem lennének tisztítószerek és töredékére csökkenne a megtermelt élelmiszer mennyisége is.
A hazai viszonyok tekintetében a tevékenységi körüket és külföldi befektetéseiket illetően a közép-európai régió meghatározó szereplői a Mol, a TVK és a BorsodChem, e három cég növekedési potenciálja általánosan elismert. A magyarországi polisztirolgyártást képviselő Dunastyr Zrt., a vegyiszál-gyártásról a szénszálgyártásra átálló nyergesújfalui Zoltek Zrt., a hazai műtrágyagyártásban fejlesztéseket végrehajtó péti Nitrogénművek Zrt., a Pannonplast műanyagipari tagvállalata, a Trilak és az Akzo Nobel festékgyárai a közép-európai vegyipar meghatározó tényezői.
Lenne mit javítani az állam és a vegyipar kapcsolatán, hiszen számos magyar vegyipari vállalkozás kedvezőbb szabályozási környezetben a jelenleginél gyorsabban erősödhetne. Főként a finomkémiai és speciális vegyi anyagok esetében új befektetésekkel, a meglévő szaktudás hatékonyabb hasznosításával szintén figyelemre méltó eredményeket lehetne elérni - mutatott rá Budai. Bár az államigazgatás és az ipart képviselő szövetség között korrekt a kapcsolat, a szakma gyakran értetlenül szembesül azzal, hogy az uniós követelményeknél szigorúbb feltételrendszert vagy az uniós ajánlásoknál magasabb terheket állapítanak meg a hazai vegyipar számára. A magyar vegyipar versenyképességét és bővülését hátráltatja a túladóztatás (energiaadó, energiarendszer-használati díj) és a környezetvédelmi jogcímen beszedett különféle elvonások. Természetesen nem a környezetvédelmi kötelezettségek megkérdőjelezéséről van szó, hiszen a hazai vegyipar környezettudatosságát jól jelzi, hogy a szennyezőanyag-kibocsátás csökkenésének mértéke az elmúlt két évtizedben meghaladta az iparra jellemző átlagértékeket, és a vegyipari emisszió a teljes országos kibocsátás egyre kisebb hányadát teszi ki.
A szakma szerint a kormányzatnak jelenleg nincs átgondolt koncepciója az ágazat hosszú távon fenntartható fejlődésének és az e célt biztosító befektetések elősegítésére. A Mavesz több olyan tervezett befektetésről tud, amelyek a gazdasági-munkaügyi szabályozási környezet vagy éppen a drága elektromos áram miatt hiúsultak meg. Amennyiben az ipari felhasználású áram drasztikus áremelkedéséről szóló sejtések beigazolódnak, az a még prosperáló vegyipari vállalkozásokat is rendkívül nehéz helyzetbe hozza.
Bár az EU új vegyianyag-szabályozása (REACH) erősítheti a bizalmat a társadalom és az iparág között, az új szabályozással járó magas költségeket a hazai kkv-k nem lesznek képesek finanszírozni, a csődbe menő cégek alkalmazottai pedig tovább növelhetik az amúgy is magas munkanélküliséget. Az Európai Unióban Günter Verheugen biztos vezetésével a közelmúltban magas szintű munkacsoport alakult a közösség vegyiparának helyzetével kapcsolatos kérdések áttekintésére és a jövőkép kialakítására. A szövetség bízik benne, hogy ezek a tárgyalások itthon is ráirányítják a figyelmet a vegyiparra, és lendületet adnak a hosszú távú hazai koncepció kidolgozásához is.
