Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A világ műanyaggyártása 2005-ben 230 milliárd litert tett ki, szemben a 141 milliárd liternyi acélgyártással. Ha súly alapján nem is, a legyártott térfogatmennyiség alapján már 1989 óta elmondható, hogy több műanyagot gyártnak a világon, mint acélt. A műanyagból készült termékek előnye, hogy viszonylag egyszerűen formálhatók, könnyűek és tartós használatra alkalmasak. A könnyűség mértékét jól mutatja, hogy a műanyag súlya körülbelül harmada az alumíniuménak és nyolcada az acélénak. A műanyagipar alapvetően az alapanyaggyártást és -feldolgozást jelenti. E két tényező együttes teljesítménye 2006-ban hazánkban mintegy 1038 milliárd forintot tett ki. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly 2005-höz képest jelentősen nőttek a hazai termelőkapacitások, elsősorban a TVK és a BorsodChem beruházásainak eredményeként - mutatott rá Ollár Péter, az MMSZ elnöke. A hazai összes műanyaggyártás tavaly 1414 kilotonnát tett ki, ebben a műanyag palackok alapanyagát képező PET-anyagon kívül benne foglaltatik a polietilén (PE), a polipropilén (PP), a PVC és a polisztirol (PS) gyártása is. Importként 581 kilotonnányi műanyag érkezett az országba. A "látszólagos műanyagfogyasztás" mutató azt jelzi, hogy egy adott országra évenként és lakosonként hány kilogramm "elvi" műanyagfelhasználás jut. Magyarországon ez az érték tavaly 80 kg/fő/év volt, míg Kelet-Európában mintegy 24 kg/fő/év. Nyugat-Európában 99 kg/fő/év volt a tavalyi mutató, az USA-ban és Kanadában évente átlagosan 105 kilogramm látszólagos műanyagfogyasztás jutott egy főre, de Japánban sem magasabb ez az érték 89-nél. Hazánkban egyébként a végfelhasználók műanyagfogyasztásából a csomagolásra esik az összes fogyasztás kétötöde, az építőiparra pedig csaknem a negyede. Az elektromos iparra 13,7, a járműiparra 3,7, a bútoriparra 3,3 százalék jut. Három százalék feletti a részesedése a háztartásoknak és a mezőgazdaságnak.
