Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- A KEOP keretében nemrég megjelentek az első pályázati felhívások. Mi várható az elkövetkező néhány hónapban?
- A pályázatok első körének felhívása szeptember 18-ától megtalálható a honlapon, ezekre október 24-étől lehet pályázatokat beadni. A kérelmek befogadása és elbírálása folyamatosan zajlik. A támogatási arány kiszámításához az útmutató mellett kiegészítő segítséget jelent az egyszerűsített költség-haszon elemzési segédlet, amely október 15-étől lesz elérhető a honlapon. Ezenkívül közreműködő szervezetként az Energia Központ Kht. kezeli az energetikai pályázatokat, így ezzel kapcsolatban náluk is érdemes érdeklődni. A korábbiakhoz képest újdonság, hogy a 2007-2008-as időszakban a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó pályázatokra is adhatnak be projektterveket nagyvállalatok, csaknem 1,3 milliárd forint értékben. A támogatás mértéke a költség-haszon elemzés alapján a bekerülési költség 10-50 százaléka, ami minimum 100, maximum 800 millió forintot jelent.
- A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódóan milyen projektekkel érdemes pályázni?
- Elsősorban a biomassza-felhasználást, biogáztermelést és geotermikus energiát igénybe vevő beruházásokat várunk, de a nap- és a vízienergia-hasznosításhoz kapcsolódóan is érdemes lesz pályázni, sőt várhatóan lesznek érdeklődők a hálózatra nem termelő - például egy lakópark energiaellátását segítő - szélerőgépek telepítésére is. Ezeken kívül olyan távfűtő rendszerek kialakítására is lehet pályázni, amelyek megújuló energiaforrásokat használnak.
- Sokan várják a bioüzemanyagokhoz kapcsolódó KEOP-szakaszt is. Erről jelenleg mit lehet biztosan tudni? Miben áll a bioüzemanyagok stratégiai jelentősége?
- A bioüzemanyagokkal kapcsolatos pályázati felhívás november 6-án jelenik meg, ennek részletei a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megtekinthetők. Így már az is tudható, hogy csaknem ötmilliárd forintot különítettünk el közepes és nagy kapacitású bioetanol-üzemek létesítésére. A bioüzemanyagok jelentőségét elsősorban az indokolja, hogy a közlekedés az egyik legnagyobb energiafelhasználó: az ország teljes végső energiafelhasználásának mintegy 25 százalékát a szállításra és a közlekedésre használjuk. A bioüzemanyag nagy előnye, hogy a jelenlegi műszaki megoldások mellett is bekeverhető a hagyományos benzinbe és gázolajba. A benzinbe kevert 5-10 százalék bioetanol, illetve a gázolajba ugyanilyen arányban kevert biodízel szinte bármilyen autónál károsodás nélkül felhasználható, igaz, ehhez módosítani kell a megfelelő szabványokat. Ennél nagyobb arányú felhasználáshoz azonban speciálisan erre a célra készült járműre vagy körülményes átalakításra van szükség. Magyarországon az elkövetkező néhány évben a fejlődés útja a hagyományos üzemmódú autók meghajtására is alkalmas kisebb arányú, maximum 10 százalékos bekeverésű bioüzemanyag-keverék felhasználása. 2005 júliusában a Mol komoly vásárlóként jelent meg a piacon, ekkor kezdte meg a két százalék bioetanol-tartalmú benzin forgalmazását. A Mol-kutaknál kapható benzin július elseje óta 4,4 százalék bioetanolt tartalmaz, a tervek szerint pedig jövő januártól már 4,4 százalékos biokomponens-tartalmú gázolajat is lehet majd tankolni.
- Mi jellemzi hazánkban a "tiszta" bioüzemanyag-felhasználást? Van ehhez megfelelő gépjárműpark?
- Az úgynevezett tiszta bioüzemanyagok - az E85-ös, az E95-ös és a biodízel - felhasználása ma még nem jelentős. Egyelőre csupán néhány kútnál - Bábolnán, Kecskeméten, Győrött, illetve a főváros első töltőállomásán, a Pesterzsébet melletti Tescónál - kapható a literenként 215 forintba kerülő E85-ös. Még az idén további 40-50 kútnál tervezik a forgalmazást. A Saab már tavaly elkezdte az E85-meghajtású BioPower-modell (flexi fuel vehicle) hazai forgalmazását, ám az eladások még nem jelentősek, noha hagyományos és E85-ös üzemanyagot is lehet bele tankolni, hiszen a motor "felismeri", hogy éppen melyiket kell használnia. A tapasztalatok szerint azonban a töltőállomások megnyitása felgyorsíthatja a bioetanollal üzemelő autók hazai terjedését: Svédországban tavaly július óta kapható az említett speciális Saab-modell, amelyre mintegy 5500 megrendelés érkezett. Ugyanakkor más autómárkák is tervezik a tiszta bioüzemanyagokat használó magyarországi piacon való megjelenést: tudomásom szerint a Ford, a Honda, a Peugeot, a Toyota, a Volvo és a Lexus. A tömegközlekedésben az E95-öst csak a gépjárműpark folyamatos lecserélésével lehetne elterjeszteni. Technológiai és gazdaságossági okok miatt sem a jelenlegi gépjárművek átalakítása, sem a teljes járműpark lecserélése nem járható út. Egyelőre csak próbaprojekt-szinten találkozhatunk ilyen fejlesztésekkel.
- Egyes érdekvédő szervezetek azonban máris kongatják a vészharangot, és talán nem alaptalanul. A legfőbb kérdés, hogy miért támogatja a kormány a bioüzemanyag-gyárak létesítését, ha az alapanyagul szolgáló kukorica ára már így is az egekbe szökött, és a további kereslet az amúgy is takarmányhiánnyal küszködő állattenyésztést sújtja, közvetve pedig az élelmiszerárakat emeli.
- A jelenlegi stratégia nem az egyedül üdvözítő megoldás a bioüzemanyag-problémákra. Azonban európai uniós előírás, hogy 2020-ra az összenergia-termelésben 10 százalékra kell növelni a bioüzemanyag-hányadot. Ezt a 4,4 százalékos arányban bekevert bioetanollal nehéz lenne megoldani. Csak az egyik fajta bioüzemanyag kukoricaalapú, a biodízelt napraforgóból és repcéből is elő lehet állítani. A másodgenerációs bioüzemanyag termelését célzó kutatások - amelyek cellulózból állítják elő a bioetanolt - egyre kézzelfoghatóbb eredményeket produkálnak, és egyre közelebb kerül az első generációsról való áttérés időpontja. Természetesen vannak más megoldások is a közlekedés jelenlegi energiafelhasználási technikáinak kiváltására. A szélenergiával termelt áramot érdemes lenne a víztározós energiaátalakítási módszer helyett eleve vízbontásra felhasználni, és a keletkező hidrogénből a városi közlekedés céljaira felhasználni. Ezzel csökkenteni lehetne a szén-dioxid-kibocsátást. Az ilyen jellegű megoldások elterjedését - hasonlóan a hibrid autókhoz - adókedvezményekkel is fel lehetne gyorsítani.
- Térjünk vissza a megújuló energiaforrások problematikájára! Mintha kicsit sokan bábáskodnának ezen a területen: a KvVM mellett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) is ott forgolódik.
- Valóban nem szerencsés a jelenlegi helyzet, hiszen a megújuló energiákkal kapcsolatos intézkedéseknek egy kézben kellene lenniük. A GKM a hazai energiapolitikai kérdésekért és az energetikai rendszerért felelős, a KvVM a KEOP mellett a nemzeti éghajlatváltozási stratégián (NÉS) keresztül a megújuló energia és energiahatékonyság, illetve a környezetvédelmi szempontok képviseletét látja el, az FVM pedig elsősorban az alapanyag-ellátásért és a vidékfejlesztésért felelős. Tehát ezen a területen különböző átfedések mutatkoznak, és különböző elnevezésű és eredetű támogatási források szolgálják a fejlesztéseket.
- A számok tekintetében hogyan lehetne szemléltetni a megújuló energiaforrások hazai felhasználását, és dolgoznak-e most valamilyen kapcsolódó stratégián?
- Tavalyi adatok szerint a megújuló energiaforrások részaránya az összes energiatermelésen belül 4,7, a villamosenergia-termelésen belül 3,7 százalékos. Így az utóbbi esetében hazánk már teljesítette is a 2010-re vállalt 3,6 százalékos uniós célt. A megújuló energia felhasználásának jelenlegi belső megoszlásából a tűzifa 47, az egyéb biomassza 38,3, a kommunális hulladék biológiailag lebomló része 3,2, a bioüzemanyag 1,7 százalékot képvisel, a maradékon a biogáz, a víz-, a szél- és a napenergia osztozik. Kidolgozás alatt van Magyarország energetikai koncepciója, a megújuló energiaforrás-felhasználás növelésének stratégiája a 2007-2020 közötti időszakra, készül a nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv, valamint a nemzeti éghajlatváltozási stratégia is, amelynek célja a hazai csökkentési célértékek kialakítása. Utóbbit egyébként a KvVM készíti. A NÉS a klímaváltozással kapcsolatos teendők megfogalmazásával, a célok kitűzésével sok ponton kötődik a megújuló energiaforrások felhasználásához és befolyásolja az egyéb hazai energiapolitikai dokumentumok tartalmát is.
- Egymáshoz képest, illetve hazánk földrajzi adottságait figyelembe véve hogyan lehetne súlyozni a megújuló energiaforrások legfontosabb típusait?
- Magyarország természeti adottságai kedvezők a biomassza-hasznosítás, a geotermikus és napenergia terén, továbbá bizonyos helyeken jelentős a környezetileg is fenntartható szélenergia-potenciál, és biztató jelek mutatkoznak a befektetői szándékok tekintetében is. Az energiafajták és -források megválasztását ugyanakkor összhangba kell hozni a terület ökológiai funkciójával, annak értékével, hogy az élőhelyen a lehető legmagasabb értékű ökoszisztéma-szolgáltatást (ecosystem service) legyen képes nyújtani. A biomassza-alapú hulladék, a földhő és a napenergia hasznosítása - megfelelő technológia alkalmazása esetén - ökológiai szempontból a legkedvezőbb megoldás. Egyéb energiafajták esetében is rendkívül körültekintően kell eljárni, mert az erdőgazdálkodás, az élelmiszeripar, a védett természeti területek és az energiatermelés területei átfedésbe kerülhetnek, ami konfliktusok forrásává válhat.
Hulladékgazdálkodási szempontból nemcsak a mezőgazdasági, erdészeti termékeken alapuló energetikai fejlesztéseknek van jövőjük, nagy lehetőség mutatkozik a termelési, települési eredetű szerves hulladékok anyagában rejlő potenciál kihasználásában is. A biodízel előállításához például kiválóan felhasználható a használt sütőolaj, aminek a jelenleg visszagyűjtött mennyisége 5-6 ezer tonna, és jórészt még külföldön hasznosul. A hulladékokból előállítható úgynevezett zöld villamos energia aránya egyrészt a hulladéklerakókból kinyert depóniagáz hasznosításával, másrészt a szerves hulladékok erőművi együttégetésével, illetve a biológiailag lebomló hulladékok biogázüzemekben történő felhasználásával növelhető. Meg kell jegyezni, hogy a hulladékokban rejlő energiahasznosítás sok esetben piaci alapon jól működik, nem igényel állami dotációt, amit a támogatási célok kialakítása során figyelembe kellett venni. A KEOP ennek megfelelően elsősorban a települési hulladék kezelésének fejlesztését szolgáló projektekhez nyújt támogatást.
A biomassza-hasznosítást az alapanyagot környezetkímélő módon biztosító energianövény-termesztési programmal kell megalapozni. Az alapanyaghiány ellátási zavarokhoz vezethet, a fel nem használt energetikai növények és egyéb melléktermékek tárolása költséges és nagyobb környezetszennyezéssel járhat, mint a fosszilisenergia-felhasználás önmagában. A biomassza-hasznosításoknál kiemelten kell kezelni a kiaknázható potenciál tekintetében kisebb jelentőségű, de mind energetikai, mind környezeti és vidékfejlesztési szempontból ígéretes és igen sokoldalúan felhasználható biogázt. A földgáz egyik alternatívájaként támogatni kell a biogáz földgázhálózatba való betáplálását.
- Milyen eszközökkel lehet segíteni ezek megvalósulását?
- A környezeti, költség- és mérethatékonysági, valamint vidékfejlesztési szempontok figyelembevételével kiemelt szerepet kell szánni a decentralizált energiatermeléseknek. További eszköz a megújulóenergia-termelés fokozott támogatása, ezért a jelenlegi dotációs rendszert felül kell vizsgálni. A lakosság és a közszféra körében a megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszerek - például napkollektorok, hőszivattyúk, hálózatra nem kapcsolt kis teljesítményű szélkerekek - elterjedését adókedvezményekkel, állami támogatásokkal kellene biztosítani, utóbbi célra ugyanis nem áll rendelkezésre uniós forrás.
- Végezetül engedjen meg egy személyes jellegű kérdést: ha a tiszta bioüzemanyag jobban elterjed Magyarországon, ön vásárolna E85-össel működő autót?
- Ez attól függ. Környezettudatosan gondolkodva mindenképp. Azt azonban el kell ismerni, hogy az átlagos állampolgár az esetleges adókedvezmény ellenére is meg fogja vizsgálni, hogy az olcsóbb üzemanyag és az autó ár-érték aránya hogyan viszonyul egymáshoz. Szerintem a jövő a hibridek mellett mindenképpen az ilyen meghajtású autóké.
