Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ugyan az OMV Mol-felvásárlási kísérletének első fejezete lefutottnak tűnik, a nyár eleji ijedtség szülte törvényt csak ma szavazzák meg a képviselők. Az ötpárti egyetértést tükröző jogszabály megnehezíti több ponton az úgynevezett stratégiai cégek felvásárlását, függetlenül azok jelenlegi tulajdonosi szerkezetétől. E körbe sorolja a törvény azon cégeket, melyek vagy a földgáz, vagy a villamos energia előállításával, illetve kereskedelmével foglalkoznak. Ezek közé a parlamenti vita során bekerültek a vízellátásban érdekelt közműcégek is. A jogszabály szerint e cégek nyílt felvásárlásakor az ajánlattevőnek új üzleti tervet kell készítenie és azt benyújtania a PSZÁF-hoz, illetve a céltársaság részvényesei is csak ennek ismeretében dönthetnek a felvásárlási ajánlatról.
Ennél jóval komolyabb korlátozás, hogy a stratégiai jelentőségű társaságok igazgatóságát és felügyelőbizottságát a mandátum lejárta előtt csak háromnegyedes többséggel hívhatja vissza a részvényesek közgyűlése - hacsak erről a kérdésről az alapszabály eltérően nem rendelkezik. A módosítás a részvényesekre bízza, hogy az igazgatóságot felhatalmazzák-e a felvásárlási törekvések korlátozására.
A törvénytervezet pontosítja a nyilvánosan működő rt.-k szavazatmaximáló szabályát: a jelenlegi törvény az egy részvényes által gyakorolható szavazati jogot maximálja tíz százalékban, a módosítás szerint részvényesi csoportra is vonatkoztatható ez a szabály. A mostani szavazással eltörlik azt a szabályt, miszerint a nyrt.-k saját részvényeikből csak tíz százalékot birtokolhatnak - bár ezt a szabályt a Mol eredményesen kerülte meg az OMV-vel vívott harcban a saját részvényeinek kölcsönadásával.
Az EU a törvényjavaslat kapcsán már jelezte, hogy eljárást indít a lex Mol ügyében, bár kormányzati tisztségviselők szerint a törvényjavaslat csak olyan megoldásokat tartalmaz, ami az uniós jog számára elfogadható, továbbá más uniós tagállamokban is alkalmazzák azokat. Amennyiben a jogszabályt az Európai Bizottság mégis összeegyeztethetetlennek tartja az uniós joggal, még abban az esetben is négy-öt éves kegyelmi időhöz jut a Mol és minden érintett cég, ugyanis ennyi ideig valószínűleg elhúzódik az eljárás.
