A kormány a következő hetekben előáll azon javaslataival, hogy a fenntarthatóság érdekében mely paramétereiben kell megváltoztatni rövid távon az állami nyugdíjbiztosítást. A tervek között szerepel az induló nyugdíjak mérséklése, valamint a jövő évtized közepén a korhatár emelése. Ugyanakkor a hosszú távú reformmal évek óta adós a kormány és a közgazdász-társadalom is. Lényegében erről volt szó a Pénzügykutató Zrt. tegnapi nyugdíj-konferenciáján, ahol Varga Mihály, a Fidesz alelnöke és Kiss Péter kancelláriaminiszter egyetértett abban, hogy indokolt az új nyugdíjak rendkívül magas - 83 százalékot elérő - helyettesítési rátájának csökkentése. Vannak ugyanis olyan régi nyugdíjasok, akik egykori jövedelmük 40 százalékát kapják, szemben a már említett 83 százalékkal. A kormány heteken belül ismerteti a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos rövid távú, illetve a rokkantnyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítására vonatkozó elképzeléseit. Kiss Péter szerint megkerülhetetlen - 2015 körül - a nyugdíjkorhatár további emelése.
Miközben a jelenlegi nyugdíjrendszer "barkácsolása" legalább folyik, a hosszú távú átalakításokkal kapcsolatos munkálatok sehol nem tartanak. Varga Mihály szerint 2013-ig ki kellene és ki is lehet dolgozni a hosszú távú nyugdíjreformot. Az állami nyugdíjrendszerben is be kell vezetni az egyéni számlás rendszert, s a jelenleginél jobban ösztönözni az egyéni megtakarításokat. A rokkantnyugdíjrendszert - a 450 ezer korhatár alatti nyugdíjasával - le kell választani a nyugdíjbiztosításról és segélyezéssé átalakítani, hogy ne legyen társadalmi "sport" a "rokkantosítás". Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem vezérigazgatója szerint a demográfiai problémák nem orvosolhatók parametrikus reformokkal, átfogó és összefüggő gazdasági, oktatási és egészségügyi reformra lenne szükség.
Papp Zsolt