Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A konvergenciaprogram sikeres és fenntarthatónak tűnik, 2007-re és 2008-ra nézve a jegybank optimista, ám a 2009-es tervek mögött nem látják a kormányzat által felvázolt gazdasági növekedés alapját - mondta Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MKB Bank által rendezett konferencián szerdán. A szakember szerint további jelentős kiadáscsökkentésre lesz szükség.
A monetáris politikáról szólva az alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az inflációs nyomás és a növekedési probléma együttes jelenléte eltérő kamatpolitikát indokolna. Ezért az MNB-nek rendkívül keskeny pályán kell egyensúlyoznia: ha többletlikviditást engedne a rendszerbe, az inflációt engedné szabadjára, a túl szigorú monetáris politika ugyanakkor recessziót okozhat.
A célunk, hogy az inflációt az árstabilitás szintjére hozzuk, de nem engedhetjük ki a forintot a sávból - vélekedett az alelnök, aki szerint a rövid-közép távú inflációs célhoz a sávon belüli szint megfelelő, a jegybanknak az árfolyamsáv eltörlése nélkül is megvan a megfelelő mozgástere az alacsony növekedés és magas infláció által jellemezhető gazdasági helyzet kezelésére.
Ha már meghirdettük és nem volt gond vele, ha hiszünk az euróövezethez történő gyors csatlakozásban és a hiteles gazdaságpolitikában, akkor nem szabad eltörölni az árfolyamsávot - vélekedett Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem (CEU) vezérigazgatója. A volt pénzügyminiszter szerint a forint leértékelődésére ugyanakkor szükség volna. Szerinte egyértelmű, hogy az inkonzisztens szabályzók miatt nem lehet hosszú ideig az ERM II.-es rendszer közelében maradni, ezért volna égetően szükség arra, hogy hazánk mihamarabb az euróövezethez csatlakozzon. A szomszédos országok esetleges korábbi csatlakozása miatt az ország tőkevonzó képessége drasztikusan csökken, a megtakarítások külföldre kerülnek, nő az államháztartás finanszírozási költsége. A fentiek miatt tehát létkérdés a mihamarabbi eurócsatlakozás - mondta Bokros, aki szerint ugyanakkor 2000 óta az ország egyre inkább távolodik az eurózónától: ma hazánk az egyedüli ország, amely egyetlen maastrichti követelménynek sem tud megfelelni.
Bokros sokadszor szállt síkra az állami újraelosztás csökkentése érdekében. Álláspontja szerint ezzel csak a polgárok közvetlen tehervállalása felé mozdulna el az ország. Az állam csak egy cső, amin keresztülfolynak a befizetések - ráadásul a közvetítés sokszor nem hatékony és emiatt jelentős összegeket feleslegesen fizetnek ki.
