Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mélyinterjúkkal és kérdőívekkel kutatta a Gazdasági Versenyhivatal, hogy a kereskedelmi törvény hatálybalépése óta eltelt több mint egy évben történt-e változás a kereskedők és a beszállítóik közötti erőfölényes helyzetek ügyében. A kutatás meglehetősen ellentmondásosra sikerült - világított rá a versenyhivatal -, ugyanis míg a beszélgetések során a beszállítók arra panaszkodtak, hogy a szerződéskötéskor a kereskedelmi láncokkal szemben kiszolgáltatottá válnak, a kérdőíveken túlnyomó többségük arról számolt be, hogy felhőtlen a viszonya a partnerrel. A mélyinterjúk során a beszállítók azt mondták, szükség szerint a versenyhatósághoz is bejelentenék a "keménykedő" kereskedelmi láncokat, ám a kérdőíveken adott válaszok szerint a vitás eseteket maguk igyekeznek elintézni a partnerrel. A kérdőíves válaszokat látszik alátámasztani, hogy a beszállítók többsége nyereségesen működik, de a legfontosabb partnernél a termékek átadási árai összességében nem mindig hoznak nyereséget. Ez a tőkeerős beszállítókra jellemző, akik a széles piaci jelenlétet tartják a legfontosabbnak.
A GVH szerint senki nem kutatta még ilyen alapossággal, miként érvényesül - ha egyáltalán érvényesül - a kereskedelmi láncok piaci erőfölénye. Több sztereotípia is megdőlt, kiderült például, hogy a kereskedelmi láncok szigorú feltételei nem csak a kis beszállítókat érintik és a beszállítók piaci helyzete nem olyan rossz, mint azt időnként hangoztatják. A versenyhivatal szerint a kutatás további kérdéseket vetett fel, így folytatni kell.
