Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megbukni látszik a kormány adóadminisztrációt csökkentő programja, miután a kis adók összevonásából a cégek nem kérnek, a tb-járulékok egy számlára való befizetését pedig már a PM sem igazán támogatja. A parlament előtt lévő 2008-as adócsomag egyik módosítása szerint januártól a társadalombiztosítási járulékokat egy számlára fizethetnék be a munkaadók. A terv ellen az államigazgatás szakértői körében egyre nagyobb az ellenállás, mivel annak bevezetése a két tb-alap könyvelésében olyan mértékű zavart okozna, ami lehetetlenné tenné az éves beszámoló elkészítését, főleg annak auditáltatását. A nyugdíjalap 2006-os költségvetését is már csak korlátozó záradékkal hagyta jóvá a könyvvizsgáló, mivel csak a bevételi főszám valódisága volt garantálható, az, hogy mely járulékból pontosan mennyi folyt be, már nem, így az országgyűlés előtt lévő zárszámadási törvényjavaslat számai sem lehetnek valódiak.
A jelenlegi eljárás szerint a cégek egy számlaszámra utalhatják a nyugdíjjárulékokat és egy másik számlára az egészségbiztosítási alapokat megillető járulékokat, így az alapok kezelői (Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság) naponta hozzájutnak az őket megillető pénzhez. A nyugdíjbiztosítási alap ötféle módon jut járulékbevételekhez, ezek már most is teljesen összekeverednek az alap könyvelésében. E járulékokat egy képlet alapján osztják fel, ami viszont ritkán tükrözi a valóságot.
Már 2005-ben jelentkezett ez a probléma, ám tavaly fajult odáig a helyzet, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap könyvvizsgálója is szóvá tegye azt egy korlátozó záradék formájában. A 2006-os költségvetési beszámolót ugyan beterjesztette a kormány a parlament elé, ám a benne szereplő számok minden valószínűség szerint nem felelnek meg a valóságnak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Magyar Államkincstár képtelen olyan bevallásokat készíteni a mintegy 800 ezer közalkalmazott jövedelméről, amelyeket az adóhivatal rendszere fel tudna dolgozni (Napi Gazdaság, 2007. szeptember 24.). Mivel a járulékok beszedését az adóhivatal végzi, a tb-alapok is hibás vagy épp semmilyen adatokat nem kapnak a munkavállalók negyedének fizetéséről.
A jelenlegi, meglehetősen kétes helyzetet tovább bonyolítaná az adózás rendjéről szóló törvény (art) módosítása, amely januártól tovább egyszerűsítené a vállalkozók helyzetét azzal, hogy januártól a két tb-alap járulékait egy számlára lehetne befizetni. Ezzel a munkaadók megspórolhatnak egy banki átutalást, ám az adminisztrációs terhük megmaradna, ugyanis a négy járulékot, az egészségügyi hozzájárulást és a további kis járulékokat külön kellene bevallani és könyvelni.
A két tb-alap könyvelése viszont teljesen összekuszálódna - magyarázták lapunknak közigazgatási forrásaink, ugyanis nincs az a matematikai modell, amellyel pontosan felosztható lenne az alapok között a járulékbevétel, hiszen a különböző járulékokat más-más jövedelemalapra számítják ki. A tervezett adómódosítás egyenes következménye lehet, hogy a 2008-as költségvetési beszámolót nem fogják a könyvvizsgálók auditálni, ugyanis ez esetben már azt sem lehetne pontosan megállapítani, hogy mekkora a két tb-alap bevétele külön-külön, a hiányszámról már nem is beszélve.
Bár az adótörvények beterjesztett változatában szerepel ez a javaslat, ennek ellenére információink szerint a Pénzügyminisztériumban is fontolgatják a visszavonását, s azt a szocialista képviselők is csak abban az esetben szavaznák meg, ha az egyszerűsítés nem okozna könyvelési problémákat a tb-alapok elszámolásában.
