Bajban van az érdeklődő, ha a különböző munkaügyi statisztikákból kíván eligazodni a magyarországi munkanélküliség alakulásáról. A KSH és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat eltérő számbavételi módszert alkalmaz, ami arra legalább jó, hogy látszódjék, az ország mely tájékán próbálnak inkább boldogulni nem tiszta jövedelmekből. Főleg a szegénységgel sújtott régiókban létezik ez a probléma (lásd a grafikont, ahol az ÁSZF mutatója magasabb), aminek persze sokszor kényszerhelyzet az oka. A tegnap megjelent statisztika szerint szezonális okokból alakult rosszabbul a munkanélküliség a nyár végén. Augusztusra csökkent a kereslet az agráriumban, és kevesebb munkaerőt szívott fel az építőipar és az idegenforgalom is. Csökkent a külföldi munkavállalók száma is idén Magyarországon. A pályakezdők közül a diplomások kilátásai a legkevésbé rosszak, de a pontosabb képhez hiányzik a felsőoktatási intézmények pályakövetési rendszere - pedig a törvény alapján már működnie kellene.
