Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A reform főszereplőinek szánt társaságok számára a pénztáralapítás területi egységeinek meghatározása nem elég információ ahhoz, hogy erre üzleti tervet építsenek - állítják a biztosítók. A cégek körében aligha okozott meglepetést a koalíciós pártok megállapodása az egészségbiztosítási területi egységek megyei alapú meghatározásáról. Az érintett társaságok a kezdetektől fogva ismerik a javaslatokat, amelyek között a hétfő esti megállapodásban szereplő megyei felosztás is szerepelt.
A társaságok továbbra is hiányolják a konkrétumokat; azt mondják, a legfontosabb kérdéseket, így például a menedzsmentjogok meghatározását lebegteti a kormány, s félő, hogy az októberben benyújtandó törvényjavaslatban sem adnak választ erre. Jóllehet némi támpontot ad számukra az, hogy a törvényjavaslatban várhatóan 22 területi egységre osztják az országot, amelyek mindegyikében egy-egy pénztárat alapítanak. Azt viszont változatlanul homály fedi, hogy a kisebbségi jogokra pályázó üzleti biztosítók vajon válogathatnak-e a megyék között, avagy - ahogy azt korábban jelezték - sorsolással döntenek erről.
Ez a koncepció aligha fog versenyt generálni az egészségügyben - állítják egybehangzóan a lapunknak nyilatkozó szakértők. A nevük elhallgatását kérő illetékesek azt mondják, a koalíciós megállapodás kevés ahhoz, hogy ennek alapján megfogalmazzák a jövő évre szóló üzleti tervüket. Ez csak a törvény elfogadását követően, vagyis decemberben lehetséges leghamarabb. A biztosítók nem hagyhatják figyelmen kívül a tavasszal esedékes népszavazást sem, amelynek eredményei felülírhatják a jelenlegi elképzeléseket.
A lapunknak nyilatkozó szakértők állítják: a megyei egészségpénztárak működési összköltsége jóval magasabb lesz, mint a jelenlegi szisztéma fenntartása.
