Hatályossá vált a vagyontörvény, miután Sólyom László köztársasági elnök aláírta a parlament által elfogadott, az elnök instrukcióit - sajátos módon - figyelembe vevő jogszabályt. Első alkalommal - még a nyáron - Sólyom László ugyanis megfontolásra visszaküldte a törvényt, mivel nem értett egyet azzal, hogy a kormányfő hat évre nevezné ki a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) tagjait. A parlament által ősszel megszavazott, módosított verzióban ugyan megmaradt a hat évre szóló kinevezés, ám arról már nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök dönthet. A vagyontörvénnyel megszűnnek, pontosabban összeolvadnak az eddigi vagyonkezelő szervezetek: az ÁPV, a KVI és a Nemzeti Földalap.
A mostani szavazás körülményei nem voltak mindennaposak. A Fidesz a kezdetektől támadta az előterjesztést, mondván, hogy az a nemzeti vagyon elkótyavetyélését célozza. A törvény ugyanis nem csak az NVT-ről rendelkezik, hanem egyes társaságok (például az MVM) privatizációjának a lehetőségét is megteremti. A szavazás idején, késő éjjel tüntetés zajlott az Országház előtt a törvény ellen.
