Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az országgyűlés tegnap este lapzártánk után szavazott az új állami vagyonkezelésről szóló törvény változatáról, a korábbit ugyanis a júliusi végszavazás után Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek. Sólyom azt kifogásolta, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjait hat évre neveznék ki, így viszont a vagyonkezelő szervezet irányítása és mandátuma elszakadna a kormány mandátumától. Az országgyűlés úgy módosította a köztársasági elnök által kifogásolt részt, hogy ugyan továbbra is hat évre kapják a mandátumukat a tanács tagjai, ám őket nem a miniszterelnök nevezi ki, hanem a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök. Ezzel a megoldással a Pénzügyminisztérium szakértői szerint megakadályozható, hogy az ÁPV Rt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a nemzeti földalap összeolvadásából létrejövő új szervezet vezetői posztjaira "pártkatonák" kerüljenek, hiszen a végső szó az államfőé.
A szakbizottságok tegnap elkezdték tárgyalni a "lex Mol"-ként aposztrofált törvényjavaslatot, az előzetes elképzelésekkel szemben azonban mégsem gyorsított eljárásban. Ugyanis a hétvégén kiderült, hogy a pénteken beterjesztett javaslatról már ma szavazna a ház, ám az igazságügyi tárca által elkészített javaslat nem nyerte el teljesen a szocialisták tetszését - ezért módosításokra lesz szükség.
A kormány a Mol ellen indított ellenséges felvásárlás hatására döntött úgy, hogy a stratégiai - vagyis az energetikai - cégek védelme érdekében jogszabályi akadályokat állít az ilyen akciók elé. A parlament előtt fekvő javaslat szerint az a cég, amely egy hazai bejegyzésű céget kíván felvásárolni a tőzsdén keresztül, annak a felvásárlási ajánlat mellé üzleti tervet is készítenie kell - a kormány indoklása szerint azért, hogy a részvényesek megismerhessék a reménybeli vásárló terveit. A készülő jogszabályban azonban ennél fontosabb elem, hogy eltörölnék azt a szabályt, amely szerint a tőzsdei cégek legfeljebb a saját részvényeik tíz százalékának megfelelő pakettet birtokolhatnak. (Természetesen a szabály nem lenne érvényes a korábban megkezdett ügyletekre.)
Gyurcsány ismertette 48 pontját
Jövő év végéig tartó 48 pontos cselekvési programot hirdetett kormánya nevében a parlament első őszi ülésén Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök elmondta, hogy 2008 január végére készülnek el a koalíciós pártok az adóreform-javaslataikkal, amelyeket még tavasszal megtárgyalhat a parlament, így azok 2009-ben hatályba is léphetnek. Az adóreform részeként lehetőség lesz az adóterhelés átalakítására, ebben az új rendszerben kell megtalálni az ingatlanadó helyét. Gyurcsány tervei szerint 2008 végére - a jegybankkal folytatott egyeztetések után - összeállhat az euró bevezetésének új terve, vagyis 2008 szilveszterére lesz újra euróbevezetési céldátuma az országnak. A programban olyan ígéretek szerepelnek, mind a feketegazdaság visszaszorítása, illetve a mikro-, kis- és közepes vállalkozások támogatása az uniós pályázatokkal, vagy épp az egészségügyi és oktatási rendszer fejlesztése. A nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár emelése nélkül, ráadásul ezt a kérdést még az idén rendbe kívánja tenni a kormány. Decemberig elfogadják az ország energiapolitikai koncepcióját, ennek részeként meg kell vitatni az atomenergia sorsát a magyar energiarendszerben - olvasható a 48 pontos cselekvési programban.
