Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Gyurcsány-kormány mozgástere ma kisebb, mint amikor 1995-ben a Horn-kormány elindította a kiigazítást - jelentette ki az 1995-ös csomag "névadója", Bokros Lajos a Figyelő 50. születésnapi konferenciáján. A volt pénzügyminiszter szerint ugyanis akkor egy fontos eszköz volt az ideiglenes vámpótlék, amit ma az EU-tag Magyarországon már nem lehet alkalmazni. Ahogy az akkori csomagban, úgy a tavaly elkezdett kiigazítás során sem a reformlépések domináltak, amelyek közül most csak az egészségügy területén jutott el legalább egy "ugrópontig" a kormány. A legfontosabb kérdésben, a több-biztosítós rendszerre való áttérés ügyében azonban még nem szánta el magát a reformlépésre a kabinet. Az új stabilizációs csomag sokkal vállalkozásbarátabb is lehetett volna, ha az adó- és szabályozási rendszer átalakítására is sor került volna - mondta Bokros. Nem arról van szó, hogy az állam kitalálja, melyik vállalkozást támogatja, hanem arról, hogy megfelelő, kiszámítható általános szabályozási környezetet teremt, kiszámítható adóterheket vet ki és leépíti a jelentős mértékű, vállalkozásellenes bürokráciát. A közgazdász ugyanakkor helyes lépésnek tartotta az adóemelést, az energia- és gyógyszer-ártámogatások csökkentését, a közszolgálati bérstopot, a tandíjat, vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A fejlett demokráciákat tömörítő OECD tagországaiban a munkaerő 20 százalékát fenyegeti, hogy a globalizáció hatására elveszti állását - mondta a konferencián Aart Jan de Geus, a szervezet főtitkárhelyettese. A munkahelyek alacsony bérekkel indokolt áttelepítését a fejlődő országokba a tőke áramlása is kíséri: míg 1980-ban a világ közvetlen működőtőke-befektetésének 2 százaléka áramlott Kínába, addig ma ez az arány 12 százalékos.
