Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nincs garancia arra, hogy Magyarország visszatér a korábbi növekedési pályára - jelentette ki a pénteki pénzügyi csúcstalálkozón Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Simor szerint ehhez ugyanis a már megkezdett fiskális kiigazítás mellett strukturális reformokra és a potenciális növekedési pályához való visszatérésben fontos tényezők javulására lenne szükség. Ez utóbbiak esetében kérdéses a tőkeállomány és a foglalkoztatás bővülése, valamint a termelékenység javulása is. Az 1995 utáni, átlagosan négy százalék körüli magyarországi gazdasági növekedés nagyjából egyenlő arányban a tőkeállomány és a termelékenység bővülésének volt betudható. A tőkeállomány esetében azonban - többek között a vállalati beruházások esetében - lemaradni látszunk az uniós szinthez képest. Ebben részben a kormányzat is ludas, amiért nem lép fel határozottan az üzleti környezet javítása érdekében. A korábban robusztus termelékenységnövekedés fenntartásában pedig döntő szerepet játszhat az eddigi jelentős FDI-beáramlás megőrzése, mivel ez lehet a nélkülözhetetlen technológiatranszfer fő forrása. A munkaerő-állomány bővülése ahogy a múltban, úgy várhatóan a közeljövőben sem válik növekedési húzótényezővé - vélekedett a jegybankelnök. Egyrészt ugyanis bizonyos szabályozási tartalékok már eleve kimerültek (így például viszonylag könnyű a felvétel és az elbocsátás más európai országokhoz képest), másrészt a friss kormányzati intézkedések hatása is ellentmondásos. A negatív tényezők között említhető a növekvő adóék, azaz a teljes munkaerőköltség százalékában kifejezett adóteher. Pozitív fejlemény ugyanakkor a gazdaság fehéredése, ami növelheti a hatékonyságot, illetve a rokkantnyugdíjazási szabályok szigorítása, ami élénkebb munkavállalási aktivitást eredményez.
További bizonytalansági tényezőt jelenthet az eddig sikeresnek tűnő költségvetési kiigazítás 2008 utánra prolongálása. Itt többek között kockázatot jelenthet a GDP-arányos bevételek csökkenése, például a nem áfaköteles export arányának emelkedése a teljes növekedésen belül. A korábbi választási ciklusokban tapasztalt folyamatokhoz hasonlóan a 2010-es választási év közeledtével ismét meglódulhat az állami költekezés, és kétséges a közszféra kétéves bérstopjának meghosszabbítása is. Mindezekre tekintettel jelentősek a korábbi, ikerdeficites időszakhoz való visszatérés veszélyei, melynek költségvetési intézményi garanciákkal és egy átgondolt versenyképességi stratégiával lehetne elejét venni - vélte Simor.
NAPI
