Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Azt gondolná az ember, az államháztartás 2006-os gazdálkodásáról nem lehet sok újat mondani azután, hogy a rendszerváltás utáni időszakot tekintve a legnagyobb mértékben tavaly szállt el az államháztartás hiánya, az ÁSZ pénteken nyilvánosságra hozott jelentése azonban még ennél is elkeserítőbb képet mutat. Azt már a 2006-os költségvetés elfogadásakor sejteni lehetett, hogy a hiány nem tartható, az eredetileg tervezett 1580 milliárd forinttal szemben 2033 milliárdos deficittel zárt az állam; ez 618 milliárd forintos túllövés azok után, hogy a nyáron komoly megszorításokról döntött az új kormány.
Kevés jó hírt tudott közölni 2006-ról az Állami Számvevőszék (ÁSZ): a választásokat követő átszervezések koncepciótlanok voltak, az ügyeket több esetben az év végéig sem sikerült átadni. A közpénzekkel való gazdálkodásról nem túl hízelgően fogalmaz az anyag, a kétévenkénti átszervezések miatt nem követhető az adóbevételek felhasználása. Az átszervezések nyomán gyakorlatilag megszűnt a belső ellenőrzés rendszere, ez tovább rontotta az átláthatóságot - sorjáznak a megállapítások. A költségvetéssel kapcsolatos kormányzati elképzelések folyamatosan változtak 2006-ban: a törvényszöveget kétszer módosította az országgyűlés, ráadásul az éves finanszírozási tervet ötször kellett újraírni a kormány, illetve a PM gazdálkodási cikcakkjai miatt.
Auditálás megtagadva
Bár a zárszámadás nagyjából megbízható képet ad a valós folyamatokról, akadtak kivételek: hiányzik a PSZÁF belső ellenőrzési szabályzata; a Vám- és Pénzügyőrség beszámolóját korlátozó rendelkezéssel fogadta csak el az ÁSZ, hasonlóan a nemzeti kutatási és technológiai alaphoz. Az elmúlt évekhez hasonlóan a gazdasági tárca újra megbukott, most az igazgatási kiadások auditálását tagadta meg a számvevőszék. Az önkormányzati tárca és az uniós fejezetek auditálása is elmaradt, ugyanis a kiutalt támogatások mérlegében el nem számolt, illetve téves tételek szerepelnek.
Az előző évekhez hasonlóan a költségvetési tartalékot ismételten nem a törvény szellemében használta fel a kormányzat, ugyanis a kiadások fele előre látható tervezhető kiadásokra ment el, de ehhez pontosabban kellett volna tervezni. A számvevők - elejét véve a politikai csatározásoknak - leszögezték: az ország uniós egyenlege pozitív volt - vagyis a támogatások meghaladták a befizetéseket -, bár a 316 milliárd forintos lehívás két százalékkal elmaradt a tervezettől.
Változóan teljesítettek az elkülönített alapok
A munkaadók és munkavállalók befizetéseiből gazdálkodó munkaerő-piaci alap komoly - csaknem 38 milliárd forintos - pénzügyi tartalékot halmozott fel, ez meghaladja az éves bevétel tíz százalékát. A Központi Nukleáris Alap is szépen halmozta a megtakarításait, így eszközértéke 98 milliárd forintra nőtt, amelynek jelentős része a Paksi Atomerőmű felszámolásakor lesz felhasználható a 2020 utáni időszakban.
Az árvízkárok felszámolására létrehozott Wesselényi Miklós alap éves bevétele viszont csupán százmillió forintra rúgott, ez pedig szinte kerekítési összeg az áht-beszámolóban, így a jobb sorsra érdemes alap felszámolása igencsak esedékes lenne. Az évek óta gyerekcipőben tipegő kutatási és technológiai alap nem bírta elkölteni a 37,6 milliárd forintos befizetéseket, ugyanis a tervezett nulla egyenleggel szemben 11 milliárd forintos többlettel zárt, ráadásul a kiadások java részét csak decemberben folyósították a pályázóknak.
Hibás a tb járulék-nyilvántartása
A nyugdíjbiztosítási (tb) alap beszámolóját első ízben nem auditálta a könyvvizsgáló arra való hivatkozással, hogy a járulékbevételek felosztásáról az alap nem rendelkezik pontos információkkal; ez végső soron nem a nyugdíjigazgatóság, hanem az adóhivatal beszedési gyakorlatának bírálata. A kincstárnak ugyanis nincsenek személyre lebontható számlái sem a biztosítottakról, sem a munkaadókról.
Az APEH-nek évente egyszer kell teljeskörűen elszámolnia a tb-alapok felé, ám ez az egyszámlás befizetések miatt 2006-ban nem sikerült, ugyanis a különféle járulékokat nem tudták megbízhatóan felosztani a két alap között. Ugyanez a probléma érintette az egészségbiztosítási alapot, ennek ellenére itt csak korlátozó rendelkezést bocsátott ki a könyvvizsgáló. A tb-alapok hiánya jelentősen csökkent - a 2005-ös 469 milliárd forintról 131 milliárd forintra -, főként amiatt, hogy a költségvetési támogatás hasonló mértékben növekedett, vagyis a tb-alap hiányát "lenyelte" a büdzsé.
