A koalíciós pártok ugyan ma is tárgyalóasztalhoz ülnek, ám értesüléseink szerint egyik fél sem változtatott a javaslatán. Noha egyik koalíciós párt reformkommunikációja sem említi az elsők között, a viszontgaranciák ügye olyan sarkalatos pontja a készülő törvénynek, amely radikális döntésre késztetheti a biztosítókat. Inkább a szocialisták szorgalmazzák, hogy a törvénytervezetbe és az ennek alapján kiírandó pályázatba ne csak az állam által kínált biztosítékok szerepeljenek, hanem az is, mit várnak cserébe a piacra lépőktől.
Az egyik ilyen kitétel, hogy az üzleti társaságok az egészségpénztárakban megvásárolt 49 százalékos tulajdonrészt mikor és milyen feltételekkel adhatják tovább. Úgy tudni, az MSZP megtiltaná, illetve szigorú feltételekhez kötné a részesedés eladását. Véleményük szerint csak ezzel lehetne meggátolni azt, hogy később egy kézbe kerüljön az egészségbiztosítási vagyon. A szocialisták attól tartanak, hogy a reformban csalódott társaságoknak olyan árat ígér majd egy befektető, amelyért megválnak egészségpénztári részesedésüktől. Tudatos "felvásárlás" esetén pedig reális veszélye van annak, hogy valamennyi pénztár kisebbségi tulajdonhányada egy kézben összpontosul. Ekkor viszont már aligha lehetne "több-biztosítósnak" nevezni a rendszert, és a verseny is okafogyottá válna.
A lapunknak nyilatkozó liberális politikusok szerint viszont ha túl sok és szigorú viszontgaranciát építenek a rendszerbe, minden potenciális pályázó hátat fordíthat az egészségbiztosítási piacnak. A kisebbik koalíciós párt abban bízik, hogy nem lesz olyan befektető, aki egyenként 20-30 milliárd forintot invesztálva mind a 6-8 részesedést "kivásárolja". A szaktárca vezetője néhány nappal ezelőtt lapunk ezt firtató kérdésére kijelentette: a legutóbbi kormányülésen ugyan szó volt a biztosítási reformról, ám a viszontgaranciák ügye nem került szóba. Horváth Ágnes kategorikusan leszögezte: ez nem kérdés.
