Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Három kérdésre kértünk választ a legnagyobb magyarországi cégek irányítóitól, melyekből kiderül, hogyan látják a gazdaság helyzetét a Gyurcsány-csomag évfordulóján.
A KÉRDÉSEINK:
Egy évvel a Gyurcsány-csomag bevezetése után hogy látja, miként hatottak cége, illetve az ágazat működésére a megszorító intézkedések?
Milyen makromixet (GDP, infláció, kamat, árfolyam mértéke) tartana a gazdaság szempontjából egészségesnek?
Milyen szabályozók akadályozzák egy egészségesebb gazdasági teljesítmény elérését?
TAKÁCS JÁNOS, AZ ELECTROLUX LEHEL KFT. VEZÉRIGAZGATÓJA,
A MAGYAR EURÓPAI ÜZLETI TANÁCS ELNÖKE
1. Egy gazdaság akkor egészséges, akkor tud fenntartható növekedési pályán mozogni, ha egyszerre vannak jelen a sikeres multinacionális vállalatok és hazai cégek, a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások, az exportőrök és a hazai piacon értékesítő cégek. Tudjuk, hogy a kiigazításokra szükség volt - a lassulásnak, a versenyképesség romlásának a fő oka a hosszú távú stratégia, a jövőkép, a kiszámíthatóság és átláthatóság hiánya. Mi, a gazdaság szereplői többször hangsúlyoztuk, hogy a megszorító intézkedések mellé egy a gazdaságot élénkíteni hivatott, hosszú távú programra is szükség van.
2. Magyarország elvesztette vezető szerepét a régióban, mégis meglepő a GDP-növekedés ilyen drámai lassulása. Magyarországnak, ahhoz, hogy visszanyerje vezető szerepét a régióban és felzárkózzon az EU átlagához, a GDP-növekedés uniós átlagának legalább a dupláját kellene teljesítenie, azaz 5 százalékot. Az infláció mértéke - bár a régióban az egyik legmagasabb - nem ad okot különösebb aggodalomra, viszont komoly erőfeszítésekre van szükség a 3 százalék körüli szint eléréséhez. A 7,75 százalékos jegybanki alapkamatot még mindig túl magasnak tartom, az erős forint nem kedvez az export növekedésének, ezért hosszabb távon egy rugalmasabb árfolyam-politikát és egy a gazdasági realitásokat jobban tükröző árfolyamot tartok kívánatosnak.
3. Az elmúlt tíz évben sem a szabályozói környezet, sem az államigazgatás fejlődése nem tartott lépést a gazdaság fejlődésével. Az üzleti élet számára olyan szabályozói környezet lenne kívánatos, amely segíti a hosszú távú tervezést, egyszerű, átlátható és kiszámítható. Ehelyett bonyolult adórendszer, nagyfokú bürokrácia és gyakori, előre nem látható változások tapasztalhatók, amelyek jelentős versenyképességi hátrányt okoznak .
THOMAS FAUSTMANN, AZ AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. ÜGYVEZETŐJE
1. Vállalatunk a Gyurcsány-csomag bevezetését, miután az az ország hosszú távú gazdasági érdekeit szolgálja, szükségszerűnek tartja. Az intézkedések hatása az Audi Hungaria gazdálkodására csekély. A szolidaritási adóval kapcsolatban örvendetes, hogy annak bevezetése előtt a kormány megváltoztatta az adóalap számításának módját, ennek eredményeképpen vállalatunk is csökkentheti azt a k+f tevékenységek ráfordításával. Azt érezzük, hogy a csomag lakossági terhei jelentősen érintik munkavállalóinkat. Mivel az Audi Hungaria továbbra is szeretne attraktív munkahelyeket kínálni, ezért a csomag negatív hatásait figyelembe vesszük a bérfejlesztéseinknél.
2. Természetesen örülnénk az elmúlt évek gazdasági növekedését még inkább meghaladó GDP-bővülésnek. A forint-euró árfolyam esetében számunkra a fő szempont az, hogy erős ingadozásoktól mentes, stabil legyen. Az inflációcsökkentés konzekvens folytatását is szükségesnek tartjuk.
3. A törvényhozásnak az eddigieknél sokkal intenzívebben kellenne bevonnia a gazdaság szereplőit a szabályozók előkészítésébe. Ez is hozzájárulna ahhoz, hogy a vállalatok biztosabb alapokon, kiszámíthatóbban tervezhessék hosszú távú stratégiájukat. Mindezek mellett azt is látjuk, hogy a magyarországi szakképzés reformra szorul, a felsőoktatás a piacorientáltságot illetően is sok kivetnivalót hagy maga után.
CHRISTOPHER MATTHEISEN, AZ M-TELEKOM ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓJA
1. Az intézkedések rövid távon biztosan visszavetik a távközlési szektor teljesítményét. Közvetlen hatásként jelentkezik a szolidaritási adó és a magasabb energiaárak, közvetetten pedig a megemelkedett inflációs szint és a béreket sújtó magasabb adóterhek. A háztartások korlátozott jövedelemszintje pedig negatívan hat a telekommunikációs szolgáltatások iránti keresletre. Mindezek ellenére jó úton haladunk afelé, hogy teljesítsük éves célkitűzéseinket.
2. A mostani megszorító intézkedések hosszabb távon egy erőteljes, fenntartható növekedés alapját kell hogy megteremtsék. A megemelkedett infláció és az ehhez kapcsolódó kamatok lassú csökkenésére számítok, azonban a várhatóan beinduló erőteljesebb növekedés az inflációt még átmenetileg magasabb szinteken tarthatja. Az árfolyamok szempontjából a stabilitás kiemelkedő jelentőségű.
3. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a gazdaság teljesítményét leginkább azok a szabályozók vetik vissza, amelyek növelik az élőmunka árát (adók és járulékok), ezáltal csökkentve a gazdasági szereplők versenyképességét. Az ennek hatására alkalmazott munkaerő-racionalizálás szükségképpen a munkanélküliség növekedéséhez vezet. Egy egyszerűbb, átláthatóbb adó- és járulékpolitika jobban ösztönözné a befektetéseket, növelhetné a foglalkoztatottságot, vagyis hozzájárulhatna a gazdaság növekedéséhez.
