Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kiábrándító eredményt produkált a második negyedévben a magyar gazdaság. Az 1,4 százalékos növekedés egy teljes százalékponttal rosszabb volt, mint amit az elemzői konszenzus várt. A tegnap megjelent KSH-adatokról részletes bontás csak szeptember elején várható, így az elemzőknek csak sejtéseik vannak, hogy mi okozhatta az igen nagy eltérést. Ennél rosszabb teljesítményt utoljára 1996 harmadik negyedévében, azaz 11 éve produkált utoljára a magyar gazdaság.
Még az 1,8 százalékkal a legpesszimistább becslést magáénak tudó Suppan Gergelyt, a Takarékbank elemzőjét is meglepte ez a teljesítmény. Suppan a csökkenés mögött a közösségi szolgáltatások jelentős visszaesését tartja az egyik legfőbb tényezőnek. Az egészségügyben a vizitdíj bevezetése miatt csökkenő forgalom is mérsékelte a teljesítményt. A jóléti kiadásoknál, az oktatásnál az összevonások és az elbocsátások miatti jövedelemkiesések a nyári szünet miatt viszont csak az idei utolsó negyedévben éreztetik a hatásukat. A feldolgozóipari beruházások elmaradása szintén a bővülés lassulását eredményezte.
A KSH részéről Ligeti Csák főosztályvezető azonban egyáltalán nem találta meglepőnek ezeket az adatokat, inkább az elemzők optimizmusán csodálkozott. A NAPI Online-nak elmondta, hogy a reáljövedelmek csökkenéséből egyértelműen a fogyasztás jelentős visszaesésére lehetett következtetni, vagyis a felhasználási oldalon ez jelentett féket. A költségvetési kiadások is visszaestek, különösen az egészségügy és az oktatás, s ezekkel nem számolt az elemzők többsége. További probléma, hogy az utóbbi időben a gazdaság motorjának számító nettó export sem mutatta a tőle elvárt bővülést és gyengébben teljesített, mint az előző negyedévben. A termelési oldalnál az előző negyedéves adatokhoz képest az ipari termelés visszafogottabb volt (7,6 százalékra csökkent 8,8-ről), s az élelmiszeriparnál is rosszabb teljesítmény várható, mint amire a korábbi évek adataiból lehetett következtetni. Az építőipar teljesítménye ugyanakkor nem változott, míg a szolgáltatások egyes ágazatain belül – szállítás, raktározás, távközlés – enyhe növekedésre lehet számítani.
A szintén tegnap közzétett júliusi infláció a GDP-vel ellentétben nem okozott meglepetést. A 8,4 százalékos év/év áremelkedés nagyjából a várakozásoknak megfelelő. Kedvező információ, hogy a monetáris tanács által figyelt maginfláció havi szinten 0,2 százalék volt és az üdülés okozta növekedést leszámítva a szolgáltatásoknál sem volt jelentős a bővülés – mondta Bebesy Dániel, a CIB Bank prognosztája. Ezért a kedvezőtlen GDP-adatok ellenére sem kizárt, hogy augusztusban kamatot csökkent a testület. Ezt erősíti meg a tanács több tagjának nyilatkozata is (Király Júlia, Neményi Judit, Bihari Péter), amelyek arra utalnak, hogy a tanács nagyobb figyelmet szentel a reálgazdasági folyamatoknak. Év végére az elemzők továbbra is hétszázalékos jegybanki alapkamatot jósolnak.
