Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az aszály miatti jelentős élelmiszerár-emelkedések okozzák a legnagyobb bizonytalanságot az infláció csökkenő trendjének további alakulásában. Ez a liszt- és kenyérárak 20–30 százalékos növekedéséhez is vezethet, ami a húsárakat akár ugyanennyivel megemelheti – mondta Németh Dávid, az ING makroelemzője. Ezek az emelkedések várhatóan augusztus-szeptemberben következnek be, azonban ekkor még nem gyűrűznek be a feldolgozott termékekbe (például húskonzerv). Így az emelkedések teljes hatása a jövő év első negyedévének vége felé érezteti hatását a fogyasztói árakban. Az élelmiszerárak emelkedését azonban nehéz pontosan megjósolni, főleg azért, mert erre még az augusztusi időjárás is hatással lehet. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 15–20 százalékos árnövekedésről beszélt, azonban nem tette hozzá, hogy ez általában vonatkozik az élelmiszerárakra vagy csak az aszály által közvetlenül érintett termékekre (például gabona, pékáru, hús, tej, tojás) – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank prognosztája. Amennyiben az összes termékre vonatkozott a becslés, az 7,5-8,5 százalékra is felviheti az év végi inflációt, amely még a jegybanki kamatcsökkentéseket is át tudná lendíteni a növelés irányába.
Ezt az elemző csak egy igen kedvezőtlen szcenárióként veszi számításba, az azonban valószínű, hogy az élelmiszerár-emelkedés ronthatja a lakosság várakozásait. Ennek oka, hogy az eddigi drágulások zöme hatósági intézkedésekhez volt köthető, így kordában lehetett tartani az emelkedéseket, az aszály azonban kiszámíthatatlanná tette a fogyasztói árak alakulását. További kockázatokat jelenthet, hogy a feltörekvő piacok megítélése és a globális pénzügyi folyamatok változásai miképpen hatnak a forint árfolyamának alakulására, hiszen a forint jelentős gyengülése további áremelkedésekhez vezethet. Jelenleg a jegybank is ezt tekinti az egyik legfőbb kockázati tényezőnek – mondta Lányi Bence, a Raiffeisen Bank szakértője. Ezenkívül energia- és nyersanyag-importáló országként több bizonytalansági tényezőt is fel lehetne sorolni, azonban itt jelentős változásokra nem lehet számítani a közeljövőben.
A gazdasági növekedésnél a beruházások további alakulása kulcsfontosságú kérdés. Amennyiben még idén jelentős előrelépések történnek, akkor már 2009-ben elérhetjük a négyszázalékos növekedési szintet, azonban ha ez továbbra sem következik be, nagy bajok lehetnek, főleg ha az eurózóna növekedési üteme is alábbhagy. További problémát jelenthet az is, hogy amennyiben az infláció csökkenési üteme valóban lassulni kezd, arra a monetáris tanács hogyan reagál, ugyanis a magas kamat nem kedvez a jelenleg a magyar gazdaságot húzó kivitelnek.
