Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Időszerű lenne a jelenlegi bormarketinges kiindulópontok újragondolása – tájékoztatta lapunkat Kovács Tibor, a Szent Gaál Pincészet borásza. A jelenleginél kisebb mennyiségű, de magasabb minőségű és árú bort kell értékesíteni. Ezért nem a nagy tömeget felvenni képes külpiacok megcélzása a cél, hanem a magyar bor imázsának javításával az eladási átlagár növelése – véli a szakember. A megfelelő exportlehetőségek kiépítése azonban meglehetősen drága és időigényes, ezért jelen pillanatban sokkal fontosabb a belföldi pozíciók megerősítése. Az import aránya a hazai borpiacon évről évre jelentősen növekszik: tavaly a két évvel ezelőtti érték duplájára, csaknem 180 ezer hektoliterre emelkedett. Néhány kereskedőcég nagyon erőteljes importot kezdeményez még idén, a magyar borok rovására. Ennek kommunikációjában kiemelt szerepet kap, hogy a magyar borok drágábbak, mint a külföldiek, és hogy itthon „már nincs elég bor”. A marketingcéloknak tehát az ültetvények modernizálása, a belső piac megőrzése és a gasztronómiai kultúra erősítése irányába kellene hatniuk, mert ezzel nőhet a hazai termelésű borok fogyasztása – mutatott rá Kovács. Emellett természetesen fontos a helyi fogyasztási szokások kialakítása is, de erre csak hosszú távon mutatkozik esély.
A napokban jelent meg a rendelet arról, hogy az augusztus 1. és november 30. közé eső időszak után már meg kell fizetni a bormarketing céljait is szolgáló forgalomba hozatali járulékot, amely valószínűleg legelőbb 2008 elejétől ad módot valamilyen komplex bormarketingprogram bevezetésére – hívja fel a figyelmet Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkára. Jelenleg ugyanis hiába létezik a Bormarketing Kht., forrás hiányában amolyan „élő halottként” semmiféle érdemleges aktivitást nem tudott felmutatni az elmúlt két évben, ami elsősorban az elhibázott szabályozásnak köszönhető. A szervezet előtt 2008 elején nyílik meg az út a hazai népszerűsítés megtervezésére.
Horváth szerint is különösen fontos lenne a hazai piaci közönség hatékonyabb elérése és a fogyasztók tájékoztatása. A kialakítandó bormarketing-stratégiában mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy Magyarország ökológiai adottságai a fehérbor-előállításnak kedveznek, amit jelez, hogy az ültetvényeink 75 százaléka fehérborszőlő. Az évi 1300 hektárnyi szerkezetátalakítást – ami újratelepítést és támberendezés-korszerűsítést foglalt magában – még lehetne fokozni, mivel a megújuló területek foglalkoztatási lehetőséget és kedvezőbb minőséget biztosíthatnak.
