Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Tegye a szívére a kezét: tízből hány alkalommal kéri el a blokkot, nyugtát a vásárlásai során?
– Közszerepléseimnek betudhatóan sok esetben megismernek, ezért nem kell kérnem a bizonylatokat, azokat automatikusan megkapom.
– S azon ritka kivételekkor, amikor kérnie kell, megteszi?
– Úgy vagyok ezzel, hogy a fizetés után már a következő teendőkre figyelek.
– Akkor miért várná el a lakosságtól, hogy gyűjtse a papírokat a vásárlásokról?
– Nem a lakosságtól szeretnénk ezt elsősorban elvárni, hanem azoktól, akiknek ez a kötelezettsége. Nevezetesen a vállalkozóktól: ha egy szolgáltatást teljesítenek, akkor állítsák elő a szolgáltatáshoz kötődő bizonylatot és adják oda a vevőnek.
– A hírek szerint arról is szó van, hogy a boltból kilépő vevőt „megtalálhatják” a revizorok.
– A hírek pontosak, való igaz, hogy vizsgáljuk ezt a – több európai országban már működő – rendszert. Magyarországon is célszerűnek tartanám, hogy a vásárlástól számított meghatározott időtartamon vagy földrajzi távolságon belül a vevőnél megtalálhatók legyenek a bizonylatok. Ellenőrzéseink szerint a mintavásárlások nagyjából felénél marad el a bizonylat átadása, azaz a már eddig is alkalmazott szankciók nem jelentenek elég visszatartó erőt.
– És elképzeléseik szerint a vevőt érhetné hátrány, ha nem tudja felmutatni a kért bizonylatot?
– Erre a kérdésre ma még nem tudok válaszolni. Az erre is kiterjedő tapasztalatgyűjtésünk nem zárult le. De újra hangsúlyoznám: a célunk nem a vásárlók megtalálása, hanem hogy rábírjuk a vállalkozásokat a bizonylatok átadására. Bizonyos ágazatokba beépült az a gyakorlat, hogy miután a végső fogyasztó felé számla nélkül értékesítenek, az adott termékpálya megelőző szakaszában eleve számla nélkül történik a termék egy részének értékesítése. Ennek gátat kell vetni.
– A számlakommandók mikor indulnak el?
– Már elindultak. Augusztus elsejétől a szankciórendszer alkalmazása keményebb lett, azaz ha százezer forint a kiszabható bírság plafonja, akkor ezentúl ehhez az összeghez közelít majd a tényleges bírság mértéke – miközben természetesen megmarad a mérlegelés lehetősége. De nagyon kevés alkalommal éltünk eddig például az üzletek átmeneti bezárásának lehetőségével és még kevesebbszer az üzleti forgalom becslésével.
– Ami azt jelenti, hogy ezentúl ez gyakrabban fordulhat elő?
– Igen, ez a szándékunk. Sok vállalkozás lesz majd abban a helyzetben, hogy pótbefizetést vár el tőle a költségvetés. Várakozásaink szerint az értékesítési lánc elején álló vállalkozásokig elér az intézkedések hatása.
Zavarok az élelmiszeriparban
– A feketegazdaság arányát 17-18 százalékra teszik a szakértők. Mit tartana elfogadható aránynak?
– Ha még tíz százalékponttal tudnánk ezt csökkenteni, akkor Magyarország azon a helyen lenne, ami európai földrajzi elhelyezkedésünkből, uniós tagságunkból és részben nemzeti hagyományainkból adódik. Nem ringatom magam illúzióban, tudom, hogy ezt nem lehet nullára csökkenteni.
– Mennyi időbe telhet elérni a nyolc százalék körüli szintet?
– Valószínűleg nem kell hozzá egy emberöltő, de egy kormányzati ciklusnál azért hosszabb időszakra van szükség.
– Milyen eszközöket vetnek még be ennek érdekében?
– Sok intézkedést vezettünk be az elmúlt másfél évben – dupla minimális járulékalap, foglalkoztatási viszonyok minősítése, építkezés bejelentése –, amelyek eredményeként egyértelműen tisztult a magyar gazdaság. Az biztos, hogy van még tartalék abban, hogy kellő szigorral és pontossággal ellenőrizzük például valamennyi, az országba érkező szállítmányt. A „legfertőzöttebb” termékpályákon végig fogjuk kísérni az áru útját, egészen a behozataltól kezdve, hogy meggyőződjünk: a számviteli bizonylatolás a jogszabályoknak megfelelően történik.
– Mely ágazatok számíthatnak a leginkább kitüntetett figyelemre?
– A számítástechnika klasszikus példa, de megemlíthető bizonyos ruházati termékek kereskedelme, építőanyagok forgalmazása. Ide sorolhatok egyes élelmiszer-ipari termékeket is: például a liszt továbbfeldolgozásának termékpályáján is gyakran előfordul, hogy a partnerek csak meghatározott mennyiségben hajlandók számlásan értékesíteni.
Mindig a nyilvánosság előtt bukik el az ingatlanadó
– Eddig a szigorításról beszéltünk, de eközben ősszel egy olyan adócsomagot készülnek benyújtani a parlamentnek, amely könnyebbé teheti az adózók életét. A már bejelentetteken – fordított áfa, befizetések egyszerűsítése, kis adók összevonása – túl milyen tartalmi elemei lesznek még az őszi adócsomagnak? Lehet a megismertnél bővebb a csomag tartalma?
– Lehet, ha a politika olyan megrendelést ad. Ez augusztus végére kiderül. Nem említette egyébként, de a csomag része az adójóváírás megváltoztatása, ami által kedvezőbbé válik az átlagos jövedelműek számára az adóteher, s amivel csaknem 30 milliárd forintot hagyunk ott az adózóknál.
– Miért pont most, a nadrágszíjmeghúzások időszakában lett fontos ez?
– Az a szándékunk, hogy Magyarországon növekedjen a foglalkoztatás. Ennek egyik akadálya, hogy magas az adóék egyes, az adójóváírással érintett jövedelmi kategóriákban – ezt próbáljuk csökkenteni. Van olyan jövedelemszint, ahol a többletként adott száz forintból ötvennégy az államot illeti meg. Ez nem ösztönöz a jövedelmek legális kifizetésére, ezért idén, majd további lépésekkel jövőre az érintett kategóriákban meg akarjuk szüntetni ezt a hátrányt.
– Az ingatlanadóval aktuálisan milyen terveik vannak?
– Nem tudok semmi újat mondani ahhoz képest, mint amit a koalíciós megállapodás tartalmaz. Az önkormányzatok 2008-ban még biztosan a régi helyi adókat szedhetik be az ingatlanok után.
– Miért fél minden kormány az ingatlanadótól, mint ördög a tömjénfüsttől?
– Az ingatlanadóról szóló javaslatok az elmúlt tíz évben rendre a nyilvánosság előtt buktak el. Olyan volt az interpretációja a terveknek, ami lehetetlenné tette, hogy a politikusok felvállalják azokat.
– Folyik egyáltalán az előkészítő munka, vagy leálltak, mert úgyis van egy évük?
– Természetesen dolgozunk rajta.
– Létezik már végleges javaslat, vagy több terv is készül?
– Szó sincs végleges változatról, nagyon sok munkát kell még elvégezni ahhoz, hogy a koalíciós megállapodás tartalmának megfelelő javaslat szülessék.
– Azt kijelenti, hogy 2009-től lesz egységes ingatlanadó?
– Semmi ilyet nem jelentek ki, csak azt, hogy a koalíciós megállapodásban rögzítetteken dolgozunk.
– A gigacsomagot 2008 tavaszára ígérik: itt milyen változásokra lehet számítani? Van esély a felső áfakulcs emelésére, az szja-rendszer további egyszerűsítésére, a munkabérterhek csökkentésére?
– A felvetések közül egy biztosan megvalósul, az adórendszer további egyszerűsítése. A többiről nem tudok most nyilatkozni. Az adókerekasztal szeptember végére ígéri javaslatcsomagját, ami az adóstruktúra érdemi átalakítását tartalmazza. Ez nem jelent adócsökkentést! Arra keressük a választ, hogy a befolyó adótömeget hogyan lehet más elosztásban beszedni. Akár már az idei év végére kirajzolódhatnak az új irányok, amelyeket nevezhetünk reformnak is. Ezek 2009-től életbe lépnek, előtte, jövő tavasszal megszületnek a törvények, így a korábbinál jóval több idejük lesz az adóalanyoknak, hogy felkészüljenek a változásokra.
– Ha valamiben egyetértés volt az adókerekasztal ülésein, akkor az a munkabérterhek csökkentése.
– Azért nem említettem ezt, mert akkor meg kellene neveznem azt is, hogy miből pótoljuk az így kieső bevételt. Egyébként azonosulni tudok azzal a gondolattal, hogy Magyarországon célszerű csökkenteni a munkabérterheket, de úgy, hogy az összes adóbevétel szintje ezt követően is változatlan maradjon.
Lehetséges három százalék feletti növekedés 2008-ban
– Az idei makropályában milyen eltérések vannak az év elején tervezetthez képest?
– A tervezett kereteken belül vagyunk, kisebb eltérések azonban akadnak. Picivel magasabb lesz az infláció, ezt korrigáltuk is, de azt ma még nem tudjuk megmondani, hogy az aszálynak és más káreseményeknek mekkora hatása lesz az árakra; az majd októberre kiderül. A gazdasági növekedés nyilvánvalóan magasabb lesz a tervezettnél, de csak az első féléves adat ismeretében készülünk felülvizsgálatra.
– A 2,5–3,0 százalékos sávon belül érdemes gondolkodni?
– A 2,2 százalékot biztosan, a 2,5 százalékot valószínűleg meghaladja. Ami a jövedelempolitikát illeti, magasabb lesz a bruttó bérnövekedés, mint terveztük. A versenyszférában ez a jövedelmek tisztulásának köszönhető szerintünk. A közszférában nincs meglepetés.
– A reálbérek viszont nagyobbat zuhantak, mint amit vártak.
– Ellenkezőleg, a számokból úgy látszik, hogy az általunk tervezett négy százalékhoz közeli lesz ez a szám. Vagyis olyan mértékű lesz a reáljövedelem-csökkenés idén, mint amilyennel a konvergenciaprogramban számoltunk.
Az államháztartás hiánya kedvezőbb lesz a prognosztizáltnál. Biztos vagyok benne, hogy a 6,4 százalékon belül maradunk. Számíthatunk arra, hogy a költségvetés bevételei teljesülnek, és tarhatóaknak tűnnek a kiadások is.
– Az eddigi folyamatok alapján elképzelhető, hogy hat százalék alá sikerül levinni a hiányt?
– Azért nehéz ezt megítélni, mert időközben több bírósági döntés is született, amelyek többletkifizetést jelentenek. Az egyik ilyen az özvegyi nyugdíjak számításával kapcsolatos alkotmánybírósági határozat, a másik az egészségügyben dolgozók ügyeleti díjának kifizetéséről szóló bírósági döntés. Az még vitatott, hogy ezt hogyan kell alkalmazni, őszre okosabbak leszünk. Mindenesetre ezek olyan kiadások, amelyekkel előre nem számolhattunk. Ide sorolhatjuk a tavaszi fagykárt is. A 6,4 százalék azonban ezekkel együtt is tartható.
– Igaz, hogy a jövő évi makropálya tervezésekor három százalékot meghaladó GDP-növekedéssel számolnak? Ezt ugyan cáfolta a Pénzügyminisztérium...
– Nem ezt cáfoltuk, hanem azt, hogy lenne kész makropálya.
– Akkor van olyan elképzelés, ami 3,0–3,5 százalékos növekedéssel számol?
– Többféle számítás van, így ilyen is.
– Ez a legoptimistább?
– Ezt nem jelenteném ki. Olyan sok változattal számolunk ilyenkor még, hogy abba sok minden belefér. Ha az idei növekedés érdemben nagyobb lesz 2,2 százaléknál, akkor is fenn fogjuk tartani a tervezett 0,4 százalékpontos különbséget a két év között (2008-ra 2,6 százalékot tartalmaz a konvergenciaprogram – a szerk.). Lehetséges tehát, hogy három százalék feletti növekedéssel kalkulálunk majd 2008-ra. Ma nem látok olyan tényezőt, amely miatt óvatosabbnak kellene lennünk a 2008-as bővülés számításánál, mint voltunk a konvergenciaprogram készítésekor.
– A költségvetési tervezés során számolhatnak-e reálértéken kiadásnövekedéssel a fejezetek?
– A konvergenciaprogramban rögzített kiadási szinteket kell teljesíteniük, ez a fejezetek döntő többségénél nem jelent reálérték-növekedést. Az igazgatási kiadások például ide tartoznak.
– Milyen garanciákat lát arra, hogy a választások előtt nem puhul fel a fiskális politika?
– Kétféle garanciát látok. Az egyik a költségvetési szabályrendszer módosításának elfogadása, ha ez megvan, akkor nem tud elszaladni a hiány a választási időszakban sem. A másik: ez a kormány politikája középpontjába állította a stabilizációt és a költségvetés egyensúlyi helyzetét biztosító reformpolitikát. Akkor konzekvens, ha ezt a nehezen kiharcolt eredményt nem dobja oda rövid távú érdekekért.
– És ezt nem a népszerűségi indexek fogják eldönteni?
– Biztos vagyok abban, hogy a magyar társadalom látni fogja és értékelni tudja az eredményeket.
